Hát el kellett jönnie a pillanatnak, hogy Botonddal útra keljünk, és megkeressünk a legközelebbi falatozót, ahol az angolok egyetlen nemzeti étele, a zsíros, ízetlen, de legalább drága Fish&Chips kapható. Google maps-on meg is kerestünk a helyet (mivel nyílván van ilyen keresési lehetőség, hogy Fish&Chips), és elbattyogtunk megkeresni. Előtte a biztonság kedvéért egy feles pálinka meg egy sör, hogy bélelve legyen a gyomor, amikor az "idegen test" bekerül a szervezetbe. A Fish&Chips az már magában a kifőzdének is megnevezése, mint például nálunk az a szó, hogy "Kifőzde", valamint a teljes választék neve is egyszerű angolsággal fogalmazva az, hogy Fish&Chips, mint ahogy nálunk a választék neve: hurka, kolbász, csülök, köröm, oldalas, lángos, csikreszárny stb. Ezek nyitvatartása 11 am - 1.30 pm, valamint 5-10.30 pm. Nekünk sikerült 5 pm-re odaérnünk, így elsők között kóstolhattuk meg ezt a nagyszerű eledelt.
Egy kb A2-es méretű papírba bebugyolálja az ipse a két pond krumplit és a halat, amit előtte ecetes sós vízzel eláztat. Persze ez csak a látszat, só nincs benne, hiába mondják. Na szóval becsomagolja, mintha a világ végére akarnám vinni, hiába mondom neki, hogy ott eszem meg, egy méterrel a pulttól. Erre csak bólogat, hogy oké, természetesen. Na nem baj, bevágtuk, de jó volt, hogy megittam azt a pálinkát, mert az 5-10 mm vastag prézli a halon mint valami szivacs magába szívta zsírt. Micsoda felüdítő volt egy-egy harapás! Botond azt mondta, hogy hiába a ráció, meg egészséges életmód, ez minden Fish&Chips-esnél így megy.
Fish&Chips...
...és Timcsíí :)
Na, ezt nem tudtam kihagyni, hogy a topik csattanója ne a Timcsíí legyen.
Hát szóval, ez akkora élmény volt, hogy le kellett írnom.