gegeje.blog.hu

Boldog születésnapot kedves Pörkinek, kedves Nórinak és kedves Riának is:)

Emellett kedves Andinak boldog névnapot!!!

Megkésve bár, de törve nem, házi feladat teljesítés. Hátha érdekel valakit, hogy március végén kimentünk Lottival, megnézni, tényleg esik-e az eső Kölnben mindig (jelentem, nem, napsütést vittünk :-))

Tehát március 27.én este elindultunk Ferihegyről nagy nehezen (Lottinak a táskája tartalmának felétől meg kellett válnia (vö. tusfürdő vs. biztonsági előírások),  valamint a végtelen hosszúságú sorban állásokat is nagyon szerettük) Ja, és egy kitűnő útitársunk akadt egy sztrenyáló, magából érdekes hangokat kiadó bácsi személyében, aki mellett volt szerencsém ülni. De kárpótolt az egészért az, hogy egy felhő se volt az égen Budapest környékén, és megcsodálhattuk kivilágított fővárosunkat más perspektívából is. Engem lenyűgözött. Repültem már, de ezt az egészet felülről látni, Dunát, hidakat… fenomenális :-))

(képből nemsok látszik, bocs, de képzeljétek oda, hoyg az a duna és a hidak, és egyetemünk)

Kölnbe kb. 2 óra alatt érkeztünk meg, fiúk vártak, és köszönhetően a gép késésének, az esti program alvás volt. A kecóval jó dolguk van, nagy is, jó helyen is van, és még akciós újságokat is dobálnak be (Fő program reggelente, az akciók kibogarászása ;-))

Szombaton azért megnézhettük, milyen is, amikor esik az eső (=VIVAtv nézés), de egy gyors (és hideg) városnézésre azért sort kerítettünk. Ja, az S-bahnok, U-bahnok, mittoménmik tényleg takkra pontosan járnak.. felfoghatatlan :-) Ja, és meg lehet nyugodni, éhen nem fognak halni, mégha nincs is meló, ha másból nem, üvegvisszaváltásból mindig lesz a betevő :-)

Vasárnap mi fő programként csokimúzeumban voltunk :-))) Pörkivel elmentünk megnézni, hátha végig lehet kóstolni.. De fukarok voltak, csak egy csokiszökőkútba mártott ostyát kaptunk (és jó magyar voltunkat nem mutatva, nem álltunk sorba 3szor csokiért) De cserébe végignézhettük az ilyen egykockás csomagolt csoki gyártósorát. Onnantól kezdve, h alapanyagok, odáig, hogy a kis, becsomagolt csokikockák száguldanak le a futószalagról. Mindez a múzeum közepén, a nénik a végén úgy ültek a plexilapok mögött, mint az állatkertben.

Hétfőn Düsseldorfot vettük célba, és megnéztük, tényleg olyan őrülten magasan van-e az a torony. Tényleg. Egész schön :) A legjobb a nyulak rohangálása. Mint itthon a kóbor macskák az egyetemkertben. Teljes természetességgel veszik birtokba a környező parkokat és parkolókat. Természetesen megkóstoltuk a németek nemzeti ételét, a Döner-t.. Mert Gyrosnak nem szabad mondani, az nem az.. Ezt is megtanultam :-)

Valamint hasonultunk a helyi ifjúsághoz, üldögéltünk a Rajna partján, Levi sörözéssel koronázta meg a szikrázó napsütést.

Kedden, kint tartózkodásom utolsó napján (Lotti egy nappal tovább maradt) azért csak felmásztunk a dómba, hamár az ember Kölnben van. Jelentem, rengeteg lépcső vezet felfele. Csak jó kondícióban lévő atlétáknak javasolt.. De a kilátás innen se volt kismiska, és azért a dóm se semmi. Unatkozhattak a középkorban, hogy ilyen remekműveket alkottak, ilyen aprólékos kidolgozottsággal.

Nagyon szép parkjai vannak a városnak, és valahogy ott 10 fokban is nyílt már a nárcisz :-) Valamint olyan jó kacsázó kövek voltak a Rajna parton. Mondhatni szinte csak az. Rém praktikus, és hasznos infó, tudom :-)

 Este hazarepülés, a naplementét nem láttam, hátam mögött ment le, de azért a felhős ég felett repülni is szép volt. Mire hazaértem, hirtelen kb 10 fok hőmérsékletemelkedés történt, elég váratlanul ért a tavasz. De hát ennek azóta is örülünk.. :-)

Ennyi. Robi hosszúságút írtam, bocs, ha sok. ;-)  Ha valami lényegeset kihagytam, majd kiegészítik a fiúk, de most nem jutott több eszembe..

Üdv.:

Nóri

Ui.: Házi feladat pontozásában remélem a késedelmi díj nem számottevő az érdemjegy megállapításánál :-))

Sziasztok!

Gondolom sokan tudjátok, hogy a múlt héten haza látogattam Kishazánkba húsvétra való tekintettel.

Kocsival indultunk neki a röpke 1145 km-nek, három itt dolgozó sráccal. A járgány egy 1,4 l-es Opel Astra F típusú gépjármú volt. Mivel még soha nem tettem meg ekkora utat kerekeken guruló járműben az utazás érdekesnek ígérkezett. Először azt hittem, hogy nem lesz valami kényelmes dolog, de kellemesen csalódtam, volt már rosszabb élményem is utazással kapcsolatban. pl.: Budapest-Zalegerszeg péntek másnap, sokszor volt ilyen :) Az út nagyon simán ment, a német autópályák híres dugóit sikerült kikerülni, így az utazás időtartama 10 és 3/4 óra lett (Köln-Bp) ebben az időben két tankolás és egy autópálya matrica vásárlás is benne van. Szerintem jó időt futottunk.

Pestre szerdán 1:30-kor érkeztünk meg. Így hát ott kellett aludnom, ebben drága Timcsi segített, berendezett nekem egy igen kényelmes földi fekhelyet a kis szobácskájukban. Nagyon jót aludtam az éjjel. Ez úttal is köszíííí Timcsííí!!!!! :)

Másnap reggel reggeli a csajokkal, mintha otthon lennék. :) Aztán sok emberkével való találkozás, beszélgetés, egyetem-, városnézés (hogy minden megvan-e) délután Kármán előtti sörözés, buszozás haza.

Haza meglepetésszerűen érkezetem, csak Anci tudta. Állítólag örültek nekem, legalább is úgy tettek. :) (azért szép tőlük) Igen jó idő volt otthon, régen volt ilyen jó húsvét az tuti. Szerencsére rengeteg dolgot tudtam otthon művelni. Kipipáltam a hegyet, az erdőt, meg az éjszakai életet is, no meg a főtt sonkát körözöttel, újhagymával és főtt tojással, fehér kenyérrel, ez vitt mindent! :)

Hétfőn volt a visszaindulás. Én már reggel korán felmentem Pestre. (valaki várt) Aztán délben indultunk el Köln felé. A visszaút már nem tetszett annyira, volt dugó is meg meleg...

És hát az utazás végeredménye az lett hogy ismét Kölnben vagyok.

Köszi mindenkinek akivel találkoztam, vagy esetleg csak telefonon beszéltem, hogy úgy csináltak, mintha örülnének nekem. :) Én nagyon örültem, hogy láttalak titeket!!!

Hát akkor ennyi!

üdv: Pörki

Sziasztok!

Képzeljétek el mi történt velünk múlt hét csütörtökön...:

szóval egy átlagos,kicsit fáradt (mert előző nap 3ig lépegetőgépet építettünk TÖKkel) napra ébredtünk csütörtökön. Aztán délelőtt egész végig rajzoltunk mert délután leadás ( nyilván nem az utolsó pillanatra hagytuk :D) aztán egy műszaki rajz meg egy CAD. Az én Rékám cad végén már kezdett nyűgös lenni,h éhes, de  fel sem tűnt semmi,ilyen máskor is szokott lenni.:) Persze, hogy tovább tartott az óra így kb 18:20 volt mikor a koli aljában szomszéd Réka hívott minket,h merre vagyunk? Nekem még ez sem volt furcsa, lehet aggódik értünk..! :) (picit naív..:)) Aztán felérve a csajok már kimentek a konyhába mert én még telefonáltam, majd megyek a konyha felé..csukva az ajtó..mondom lerakom a telefont mert nem tudom kinyitni..

erre belépek...tele a konyha és hangosan: MEGLEPETÉS!!!!!!

Tök vicces volt, "egy cseppet" meglepődtem...hirtelen azt hittem bejöttem valaki előtt:))nyilván nem nekem szól...később leesett,h szülinapom lesz. Ez azért is vicces mert a belépéskor egy fényképező fogadott, de a képen csak az ajtó látszik...:)))

Aztán mikor "beljebbmerészkedtem" megláttam a tortám...tök megható volt!:) Ezúton is köszi a Rékáknak!:) Aztán elmesélték micsoda szervezkedés folyt a hátam mögött, és semmit észre sem vettem belőle. Utólag helyretettük a hét zavaros mozzanatait.:)

Szóval sikerült elfújnom a 19 (+1,amit Angitól kaptam) gyertyát,kívántam meg minden,egy halom puszi :)...koccintottunk, Kata jóvoltából Tokajival..;) aztán a csapat egy része ott ragadt a konyhában, beszélgettünk és megittuk amiket kaptam:) MAjd elmentünk boltba aztán koktéloztunk:) az este a Vásárhelyiben ért véget! Kinek később kinek hamarabb..ugye Réka(és most nem az én Rékám)...:)

Egyébként akik tovább bírták tök jót buliztak! Szép este volt...ha belegondolunk 8 órán keresztül ünnepeltünk(beleszámítva a konyhapartyt+szobabulit is) :))  /és a hét sem szűkölködik előreláthatóan bulikban/

Hát ennyi fért "csöpp" kis beszámolómba! Köszi mindenkinek aki ott volt!!:))Jó év lesz ez a 19. ...:) 

Szép hetet mindenkinek!

Pussz:

Ria

ui.:Rem Nóri és Pörki is hasonlóképpen várják a szombatot mint én....a KLUB:))

ui2:A szobabuliról jut eszembe, nem tudjuk mit csináltak Bubiék az ajtóval (lehet nem is akarjuk...:)))de nem lehet becsukni, sőt már magátol ki is nyílik néha!:) Önálló életet él..

Kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek!

A lányoknak pedig sok locsolót!

"Nem tagadom lusta ember vagyok,
De a virágot kedvelem akár a nagyok.
De a virágok közül csak egyfajtát ismerek,
Mely azt mondja évi egy locsolást igényelek..
Itt van már az idõ nem késlekedem,
S ha szabad máris intézkedem."

Üdv mindenkinek!

Nem fárasztlak sokáig bennetek, csak egy érdekes oldalt szeretnék megosztani veletek:

Szóval:  http://tarda.blog.hu/           - fogyasszátok egészséggel ("odabasz" , mint kovács az üllőnek)
Nemsokára jelentkezem mégegy bejegyzéssel, amelyben életem főműve, a 7 éve készülő pannóniám kap főszerepet. Addig is maradok tisztelettel, innen Vas megyéből, ahol a hütttőt 4 t-vel mondják!

Hali-gali!!!

ui.: Viszlát Elnök úr!!!!!

Sziasztok!

Nos végre velem is történt olyan, ami talán egy aprócska bejegyzést megérdemel itt a blogon. Az elmúlt 3 napot Debrecenben töltöttem, ott rendezték meg idén az OTDK Közgazdaságtudományi szekcióját. Azok kedvéért, akik nem szeretnek sokat olvasni, a lényeget az elején közlöm, különdíjat kaptam:)

Vasárnap este utaztunk le évfolyamtársammal, este kaptunk vacsit, és a program szerint welcome drink és szakember találkozó lett volna utána, de mivel welcome drink gyanánt egy 0,33-as kristályvizet kaptunk, jobbnak láttuk, hogyha lelépünk.
Hétfőn kellett prezentálnom, így addig volt bennem egy kis vizsgadrukk-szerű, de délutántól abszolút megkönnyebbülés, az élet szép és egyéb közhelyek életérzés:)

Aztán találkoztam középiskolai osztálytársammal, csináltunk ketten egy kis fakultatív városnézést. Beültünk egy kávézóba, ilyen finom fahéjas, narancsos forró csokit még életemben nem ittam! Este svédasztalos állófogadás volt vacsora gyanánt, már minőségi fehér bort adtak welcome drinknek, így maradtunk:)
A kaja bőséges volt és nagyon finom, a hortobágyi húsos palacsintától kezdve a túrós rétesig volt minden mi szem szájnak ingere:)
Kedden még beültem mások előadására is, délután ismét várost néztünk, sok szép zöld terület van Debrecenben, az egyetem hatalmas zöld területen fekszik, nekem nagyon tetszett, nagy hatást tett rám.
Kedd este a program szerint zenés táncos mulatság volt, kicsit régimódian hangzik, de azért jó volt:) Kezdésképp egy néptáncegyüttes műsorát nézhettük meg. Egyetlen baj volt velük: kaja előtt léptek fel. Itt a kép róluk szobatársamnak kedveskedve:)

Vacsi megint nagyon finom volt, desszert, aztán stand-up comedy, és egy félórás Irigy Hónaaljmirigy koncert következett, majd hajnalig buli:)

 Andi, Niki, Laura

Hárman voltunk lányok az évfolyamból, velük buliztam:)

Szerdán volt egy háromórás eredményhirdetés:S Kaptam egy szép oklevelet, meg egy csomó könyvet, (amiben csak az volt a szívás, hogy haza kellett cipelni) ebéd, aztán haza intercityvel. Sajnos a vonat Abony környékén elütött egy motorost, így álltunk ott vagy másfél órát mire a rendőrök végeztek a helyszíneléssel:S Na de csak a fővárosba értünk végül, ma pedig megünnepeltük Riát (remélem a csajok írnak róla, mert fincsi volt a torta!)

Üdv mindenkinek!

Hello, bello mindenki! Timcsi, Judit, Tibi és a Birka látogatást tettek Robinál Eindhovenben. Az utazás ápr. 1-én (szerda) kezdődött és ápr. 7-én (kedd) ért véget.

Kedves Mindenki!

Miután azt hittük, hogy Robi teljesen önzetlenül egy hétig ellát minket, utolsó nap kibújt a szög a zsákból, cserébe megígértette velünk, hogy szépen leírkáljuk, hogy mi történt velünk az elmúlt héten.

Szóval most épp házit írok…nem is tudom milyen rég volt ilyen utoljára.

Első nap, 2009. április 1. (szerda)

 Hajnalban keltünk, 5.30 óra csörög, szem kinyit, kitámolygok, erre vmi eldől (ruhaszárító). Oké, semmi baj, ajtó becsuk, hopp valami nedves ragacs :S  nem, nem az, hanem borotvahab. Megyek tovább, az egész folyosó tele konfettivel, Vince és Dia ruhái feldíszítve. Ha valakinek még nem esett volna le, akkor a vicces szomszédok áprilisi tréfáink áldozatává váltam. Negyed óra múlva találkoztam Vincével ( remélem DaniDávid nem olvassák a blogot, mert ha igen, akkor csúnyán lebuktatom szegényt) telepakolta a fiúk ajtaját liszttel, és Dani cipőjét tusfürdővel. Ezután kb fél órát vártunk Tibi apukájára, aki kicsit elaludt. Ennek ellenére simán kiértük a reptérre, a gépre kb. az első 10 között szálltunk fel. A repülés jó volt :), a másodpilóta azt hitte, hogy nem tudjuk, h ápr. 1 van (itt jegyezném meg, hogy nekünk nem esett le először) és elmondta, hogy a Balaton mellett elkanyarodtunk, stb, majd megérkezünk Rómába. Mellettünk a bácsi fejét a könyvéből felemelvén kérdezősködni kezdett, mire a rózsaszín wizzair bige felvilágosította, hogy csak tréfa. A repülőn nem vettünk semmit:)

Robi könnyes szemmel fogadott minket…várta már nagyon az itthonról vitt 20 kilónyi kaja szállítmányt. Buszra szálltuk, elmentünk Robi egyetemére, ahol az egyik spanyol cimborája egy laza „szia punci, dugunk?”-ot nyomott kézfogás kíséretében. Tibi furcsán nézett..najó én is, aztán mindenki röhögött. Megint busz, letettük a cuccost Robi (még) tiszta szobájába. Ezután elmentünk egy késős argentín fiúhoz, aki késett:) de végül megszereztük a bicikliket, és kalandos utazásba kezdtünk. A bringákról annyit, hogy a 88 mindben benne van, a fék nem mindig fog, és kb 3ször dőltem el velük (jó ez lehet h nem az állapotuk miatt).

 A kölcsön bringákkal

Hazafelé kis városnézés, majd elmentünk egy kávéboltba :) ahol nem lehetett tortát kapni. Elfogyott…helyette inkább 4en eldohányoztunk egy White widow-t. mivel mindenki nagy dohányos, nem történt semmi.. állítólag azt kellett volna mondani hogy „hhhjahhj jön anyád” csak hirtelen..de ezt majd élőben Levi elmutogatja szépen mindenkinek, ő ért hozzá.

Második nap, 2009. április 2. (csütörtök)

Nem keltünk korán..Délután Robi főzött..jah igen, Robi jól főz..nem puncsolásból, meg h máskor is hívjon Eindhovenbe :P, hanem tényleg.

 A házigizda

Kaja után benéztünk a centrumba, ahol sétálgattunk, nézelődtünk Tibi nagy örömére, és mivel a Robi által már bemutatott múzeum épp az utca végén volt, hát bementünk. Aztán ki is jöttünk, viszont legalább az előcsarnokot megnéztük. 5kor tal. Robival az egyetemen, ahol addigra nagy party kerekedett. Kipakoltak pultot, és sört csapoltak 7ig. 7 után vissza Robihoz, lepakolás, kaja, aztán szülinapi party egy lengyel fiúnál. Itt sok erasmus diákkal találkoztunk, mindenki nagyon kedves, ingyen kaja és pia is volt. Nagyon érdeklődtek, hogy honnan jöttünk, mit keresünk ott, egy srác, akit Guinnesnek hívtak ráhajtott Tibire, még az email címét is megadta, miután próbált minket befűzni, hogy menjünk vele Amsterdamba, mert az olyan szép, és jó, és van mindenféle múzeum is…(persze, aztán a vonat másfelé kanyarodik.. táncoslányoknak Olaszországba:)) Guinnes csalódottan távozott, mikor megtudta, h Tibinek nem jönnek  be a kopaszok, aztán lassan a bulinak is vége lett :( így visszabicikliztünk Robihoz.

Hát kb ennyit az első két napról, megpróbáltam röviden, de ilyen lett. Mindenkinek szép hetet, :Judit

Halihó!

Robitól én is megkaptam a magam házi feladatát, úgyhogy most jöjjön a harmadik nap.

Harmadik nap, 2009. április 3. (péntek)

Judit kifelejtette, hogy a nagy csomagban kiszállított 2x0,7 l vodka kisebbik hányadát, a szülinapi buli előtt, Robi argentin lakótársainak társágában, különböző ivós játékok kíséretében elfogyasztottuk. Az előző esti buli miatt, valamint, hogy felkészüljünk a Kölniek szombati érkezésére, a pénteki nap a pihenés jegyében telt. Sokáig aludtunk, majd az ebéd után a teraszon folytattuk a döglést a kellemes, napsütéses időben. Az aznap esti program egy barbecue party volt, amelyet az egyik spanyol srác szervezett. Itt megjegyeznék a spanyolokról valamit. Robi felhívta a figyelmünket arra, hogyha spanyolokkal kell találkozni, akkor 100%-ig biztosra vehető, hogy késni fognak. A késés mértéke, viszont teljes mértékben kiszámíthatatlan. Lehet, hogy 10 percet kell várni rájuk, de az is meglehet, hogy több, mint 1 órát, legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy el sem jönnek (erre is láttunk példát, szerencsére nem mi voltunk a szenvedő alanyok). Ilyen lazaság mellett fogalmam sincs hogyan tudtak háborúkat nyerni :)

Visszakanyarodva a sütögetős bulira, délután felpattantunk a csodabringákra és célba vettük a helyi Tesco-t (amit AH-nak = Albert Heim-nek hívnak), hogy némi húskészítményre (óccsó virsli) tegyünk szert, és bevásároljunk a következő napokra. Az árak amúgy változatosak, van ami olcsóbb, mint itthon, vagy közel egy árban van (pl. mogyorókrém, kenyér, müzli), van ami lényegesen drágább (pl. húsok, zöldségek, gyümölcsök, tömények) és van olyan dolog, amit nem nagyon ismernek (pl. tejföl, kefir, erős pista :) )

A bevásárlást követően eltekertünk az erasmusos lakó negyedbe (az előző esti szülinapi buli is itt volt), ahol a sütögetés már javában folyt. Útravalónak Judit kedvencét (gin + tonic) :P vittük magunkkal. A lakó negyed egyébként egy park közepén volt, pár utcát kell elképzelni kétemeletes fa bungalow-kal, az egész közepén pedig egy aszfaltos focipálya feküdt (ez volt a buli helyszíne). A negyed mellett pedig egy lovarda, ahol pónik mászkáltak.

A bulira elég sokan lejöttek a házakból az erasmusosok közül, így egy közel 100 fős tömeg gyűlt össze az udvaron. Érkezésünk után a kabátokat feldobtuk a spanyol sráchoz (36. lakás), majd nekiláttunk mi is a sütögetésnek és a gin elfogyasztásának. Gintől hamar jó hangulatba kerültünk és megint összeismerkedtünk pár erasmusossal. Főleg az előző esti ünnepelttel, Greggel (lengyel srác) dumáltunk sokat. Azután Timcsit egyszer csak hívta a természet, elindult hát a spanyol srác lakására, nem azért :), mi pedig iszogattunk lent tovább. Negyed óra után viszont kezdett gyanús lenni, hogy Timcsi még mindig nem tért vissza. Ezért elindultunk a keresésére. A lakás mellett találtuk meg Timcsit, éppen egy csapat lengyel sráccal beszélgetett. Azután elmondta nekünk mi is történt a negyed órás kitérője alatt. Azt hitte hogy a 36-os lakásba ment, be, de mint utóbb kiderült, valójában a 34-esben tett egy rövidke látogatást. A lengyel srácok egyébként segítőkészek voltak vele :), még a villanykapcsoló helyét is megmutatták neki, bár biztos meglepődtek kicsit az ismeretlen látogatón… :) Összegezve tehát Timcsi az ismerkedés egy új módját fedezte fel.

A bulit Judittal, Robi kíséretében, kicsit átfagyva hagytuk el. Hazafelé úton találkozhattunk egy itt megszokott jelenséggel is, nyulak szaladgáltak át az úton.

Negyedik nap, 2009. április 4. (szombat)

Ezen a napon látogatott meg minket Levi és Pörki, két ugyancsak Kölnben dolgozó Tamás kíséretében. Reggeli gyanánt Pörki és Levi elfogyasztottak egy white widow-t, amitől Pörki különféle kalandokba keveredett (erről leginkább őt kéne megkérdezni :) ). Napközben elmentek várost nézni, majd délutánra visszatértek 3 szelet tortával. Ezeket amint megérkeztek, azonnal befaltuk, majd beszélgettünk Pörkiékkel és Tamásékkal. Sajnos a 2 Tamás vissza szeretett volna menni Kölnbe, ezért Pörkiék sem maradhattak az esti bulira.

A partyra megintcsak argentin ivós játékokkal alapoztunk, amit egyértelműen KintiCsabi vesztett (vagy nyert? ). Játék után pedig irány a Straatum (ez Eindhoven egy utcája, ahol csak pubok és bulizós helyek vannak). A buliban jól elvoltunk, nem is tudom hogyan ment el az idő, de 4 után valamivel értünk haza. Robi megint kitett magáért a csajok terén :), de sajnos nem vehette fel a versenyt az argentinokkal. Hazafelé úton KintiCsabi produkált nekünk egy Supermanos esést a bringájáról, de szerencsére nem lett komolyabb baja.

Ezzel remélem Robi teljesítettnek minősíti a házi feladatomat! :)

Üdv. Tibi

élünk és virulunk!!!

Robi is the best házigazda :) főz ránk, el vagyunk látva mindennel, rá se ismernétek :)

le nem zuhantunk, bár igazából az vicces volt mikor a pilóták közölték, hogy 50 perc múlva megérkezünk Rómába... bennem speciel már minden lefutott, a rossz gépre szálltunk és csak én lehetek ekkora idióta gondolatától kezdve a "dehülye" pilótáig... csak az április elseje nem jutott eszünkbe :D

éppen egy itteni szülinapi buliból érkeztünk meg, Robi mögöttem pont elborult az ágyra, de sebaj :))) azért hazavezetett minket...

mindenki nagyon kedves, internesönelkedünk és bringázunk mindenhova, van saját járgányunk is, mert a nagyon kedves argentin fiúkon keresztül szerzett nekünk Robi azt is, az valami szuper :) a kölni fiúkat is várjuk már :)

no, most alvás, mert holnap megint nap lesz :) pussz.

Hello mindenki!

Azt hiszem nekem most már ez a reszortom hogy mindig Robi után írok.

Tegnap voltam Titanic filmfesztiválos filmet nézni. A címe Időbűnök volt akor kezdet elszállni a dolog mkor a csávó megszurta visszautazva az időben saját magát egy ollóval:D

Vicces volt főleg hogy spanyolul volt angol felírattal, de szerencsére mindenki kapott egy fejhallgatót amin egy ember a vetítőgép mellől/ ezt tisztán lehetett hallani mondta magyarul is a szöveget egyedül monoton hangon, mint a régi NDK pornókban:P

Jah a lényeg. Ma lett eredménye az Erasmusnak.

Úgyhogy őszre megyek Karlsruhe-be egy félévet okosodni a ti példátokon követve.

:D:D:D:D

Üdvesz

Tomi:D

Sziasztok!

Szokásos módon jön a múlt hét beszámolója.

Csütörtök

Mivel mostanában van órám csütörtök délután, ezért annak befejezte után mentem a szokásos "Happy hours"-nak hívott egyetemi kocsmázásra. Érdekes az előadó is úgy fejezte be az órát hogy: "Van-e kérdése valakinek az anyaggal kapcsolatban, vagy mehetünk végre sörözni a F.O.R.T.-ba?" :) Nem tudom ki, de valamelyik spanyol tag kitalálta hogy a pub zárása után menjünk múzeumba, mert csütörtökönként állítólag ingyenes az itteni Modern Art Museum...Hát én nem lelkesedtem az ötletért, de a csordaszellem vitt magával. A múzeum az "érdekes" de mondhatnám hogy beteg kategóriát súrolta. Az óvodás rajzok még csak elmennek, de volt egy kivetítő ami egy csávót mutatott amint nagy komolyan festette az egész testét fehér festékkel..., volt egy terem ahol egy focimeccset mutattak művészi szemmel...volt egy terem tele hülye könyvekkel, mint pl.: How To Steal Food From The Supermarket (Hogyan lopjunk kaját boltból)...a liftben felfele menet egy nő hang skálázott egyre magasabb hangon, míg lefele egy férfi hang egyre mélyebben...volt egy fal HA HA HA feliratokkal kivilágítva...

Péntek

Délelőtt melóztam egy kicsit egy amcsi old school rokkernek, kerestem is 45€-ót. Délután a szokásos Squash meccsekel fárasztottam magam, megint vesztettem 2 sört Ismael ellen, de már érzem hogy fejlődök, és élvezem nagyon a játékot. A játék után gyorsan társaság kompatibilissá varázsoltam magam (fürödtem...), majd irány Marc háza bemelegíteni az esi nagy bulinak ígérkező össznépi Erasmusos bulira. Mivel a buli közösen összedobott kajákból és piákból állt, ezért természetesen itt is csináltunk palacsintát, nagyon nagy sikere van:) KintiCsabi hozott Unicum-ot is csak hogy mi is pozitívak legyünk.

Ismael pedig Venezuela-i rummal lepett meg minket, ahogy az látható nem kis örömömre.

Igen, hülyefej vágásban itt is elég jó helyen állok...

Amúgy akinél volt ez a warm up házibuli, az a Marc akitől idéztem Facebook kommentet budapesti élményeiről. Na most élőben is kifejtette hogy annyira tetszett neki Budapest, hogy minek jöttem én Eindhovenbe olyan jó helyről. Mondta hogy Európa legszebb városában élek, és hogy neki még Párizsnál is jobban bejött...Mesélte hogy tényleg igazam volt a magyar csajokkal kapcsolatban, idézem: "The hungarian girls are so hot, eéjjj!" Annyira lelkes a várossal kapcsolatban, hogy a többi spanyol is erősen fontolgatja budapesti látogatást... Nagyon jó volt hallani ahogy lelkesen mesélte az élményeit...irigyeltem hogy Ő másként látja a várost mint én. A buliban még sikerült történelmi barátokat is találni, egy oroszt, egy osztrákot és egy törököt. Az osztrák gyerek azzal "viccelődött" hogy mi magyarok rebel-ek (lázadók), vagyunk és hogy tulajdonképpen hozzájuk kellene tartoznunk...kicsit értetlenkedtem, de aztán magára hagytam, miután nem akarta abbahagyni. A török lány aranyosabb volt, vele megkerestük közös szókincsünk bizonyítékait, alma, papucs, zseb, sapka szavak formájában.

A bunkernek nevezett helyre nagy lelkesedéssel indultunk, ami sajnos mikor odaértünk elmúlt...a nagy népszerűség miatt hering party (angol nyelvlecke: to feel like tuna in the tin) volt a disco-ban. Azon szerencsések akiknek sikerült eleget inniuk otthon jól is érezték magukat, de legnagyobb igyekezetem ellenére se sikerült eleget innom, így viszonylag korán egy kis tánc és dumálgatás után ,4-kor haza is mentem. Reggel mikor felébredtem KintiCsabi akkor érkezett meg...9-kor. Állítólag reggel 7-kor még reggelit is osztottak a buliban...:)

Vasárnap

Vasárnap este csak egy csendes international dinner volt. Az egyik lengyel srác csinált vacsit, amiből lassan szokás lesz. Volt ravioli szerűség csak krumplival töltve, meg töltött káposzta amit a spanyolok még nem láttak és persze palacsinta. Sikerült itt is bemutatni evő képességem...de hát annyira finom volt az összes fogás...így kb 4 spanyolnyi adagot be is toltam:) A vacsi után dumcsi, ahol sikerült beharangozni az érkezőket, így már több külföldi is vár rátok Timcsí, de főleg a bőröndben lévő pálinkára:)

Mindenkinek minden jót!

Robi

U.i.1.: Megérett a megy!

U.i.2.: Mi újság a Kölni munkásokkal? Ha jól tudom már megérkeztek az asszonyok, ugye? Ha nagyon megviselne a látogatás, amit természetesen kétlek, akkor majd szombaton levezetitek nálam!:)

Ma reggel felkelve beraktam egy adag mosást a konyhában, hadd száradjanak napközben a ruháim. Aztán a délelőtt folyamán, amialatt a mosás is ment, feljött az egyik csajszi az alattunk levő irodából, hogy beázott a födém, szóval most munkások vannak ott, csinálják. Most feljött a munkásember, és mondta, hogy az egész állmennyezet leszakadt, a födém átrohadt a konyha alatt, és fenáll a gyanú, hogy a mosógép ereszti a vizet... Épp kivettem a mosott cuccaimat, de Botond már nem tudott mosni. Szóval most nem használhatjuk a mosógépet se addig, ameddig meg nem csinálják az irodát. Ez nem nagy hír, de gondoltam megírom.

Nahahó,

mivel egyre több fényképet csinálok, így gondoltam elérkezett az idő, h írjak megint. Persze az USB kábel még mindig otthon van, így képet persze még nem kaptok..:)

Voltam international dinner en, egész pontosan: "Indian Dinner"-en, és most égetem magam, de nekem nem esett le előre, hogy nem indián kaja lesz, hanem indiai:D de a 150 cm es kiscsajszi, akit nevezzünk csak Chaitanya-nak nagyon finomat főzött, de vegetáriánus, és ez itt is ugyanazt jelenti, szóval husit nem láttunk:) de sebaj, következőleg én főzök, 1 paprikáskumpit! Ja, és van TUGraz bor, ittunk 1 üveggel, ha már van:)

Tegnap pedig híresember parti volt, cseh szervezésben. A nemrég megismert magyar haverommal mentünk (, jó gyerek, szép neve van: Péter,) és ő Cseh (!!:) ) Lacinak öltözött, én meg Jäger Meisternek! jó kis parti volt, pont vittünk 6-6 sört, meg én pár kisüveg jägert, meg persze a helyiek Becherovkával, (igen Robi, Becherovkával:) ) kínálgattak, persze el is fogadtuk, szóval megpróbáltam fentmaradni a forma 1 ig (7:20 kor kezdődött a közv.), de úgy 6:35 körül bealudtam.. sebaj!

Röviden ennyi, meg 1

A legjobbakat, boldog óraátállítást kívánok én is Csaba után szabadon!!

by,bubáj

U.i.1.: Lécci a focistagyerekek válaszoljanak a mailemre!

U.i.2: csipkebokorvessző!

"Nem is tudom mit mondhatnék kevés az aktivitás..."

Így kezdtem reggel megírni a bejegyzést aztán órára kellett mennem.

Örülök hogy azóta Robi megajándékozott minket egy újabb sztorival:)

Ami apropóból pedig megalkottam ezt a bejegyzést az aktivitás hiányon felül, hogy a gépszet, a műszaki rajz most már betört az oviba is:D

Piroska és a farkas 

U.I.1:Csak azért is, mert előbb utóbb valamelyikünknek lassan úgyis gyerekmesén kell törnie a fejét:P

U.I.2: Remélem mindenkinek feltűnt a VW kisbusz:D:D

Sikerült biciglit szereznem nektek srácok!!! Azaz építeni :) (itt mondjuk az angol build kivételesen jobb kifejezés rá) De hogy megtudjátok hogy történt, végig kell olvasni egy újabb hosszú mesét:)

Még múlt héten meghívott az egyik török és kínai csoporttársam egy international activity-ra (nemzetközi aktívkodás) a vegyész kar tagjai számára, amiből akkor még csak annyit vágtam le hogy csinálnak tipikus nemzeti ételeket...mondtam is hogy rám biztos számíthatnak:) Amikor tegnap a jegyet megvettem akkor derült ki hogy lesz valami kültéri program is a kaja után, aminek nem nagyon örültem, mert 5 percenként váltott az időjárás esőről napsütésre aztán jégesőre, viszza napsütésbe, és kezdte elölről. A program tényleg kajával kezdődött, a török csaj főztje egy rizs alapú fűszeres zöldséges hideg kaja volt, a neve Kisir, de ahogy megtudtam ezeken az "i"-ken nincs ékezetük és kicsit máshogy is mondják. A kínai srác kajáját hagytam késöbbre mert láttam hogy abban van hús is végre. Na kiderült hogy az nem hús hanem valamiféle többféle babból készült nagyon fűszeres, szerencsére édesmentes szósz...de legalább volt még köretként zöldség is... Mellé pedig káposztás krokett szerűség, ami a neve ellenére egész jó volt. A kínai kaját csak azért is pálcikával ettem meg, ami a végére nagyon fárasztó volt mert csak egyesével tudtam enni a kukoricaszemeket... A nagy pálcikázásban megéheztem ezért repetáztam egy nagyot a török kajából:) Kaja közben a szervezők osztogattak kártyákat, ennek segítségével alakítottunk csapatot. KintiCsabival együtt a kör (Hearts) csapatba kerültünk 3 hollanddal együtt. Gyors bemutatkozás (Denise, Rik, Jan Willem, Csaba, Robi) után, hozzákezdtünk a feladatokhoz, melyeket az egyetem kölünböző pontjain lévő ellenőrzőpontokon kellett teljesíteni.

Az első állomáson vegyész témakörben mozgó akasztós játékot játszottunk, holland vegyész társaink pedig gyakran egy betű kérdése nélkül kitakálták a megfejtést. Útban az aktuális soron következő állomásig mindig kaptunk "nemzetközi, kúltúrális" kérdőívet. Ilyen kérdésekkel pl. hogy: Miért érdemes Thai feleséget szerezni? (3hetes nászéjszaka...de mi egy külön válszt adtunk:) ) Mi motiválja a hollandokat a társasági kapcsolatok kiépítésében? (A pénz), Mit jelent a kínaik számára a kávészünet (Tee break)? (semmit, náluk nincs szünet a 8 órás munka alatt) Hogyan vezetnek a belgák? (mintha nem is lenne jogsiuk) és hasonló vicces, de ismeretbővítő kérdések. Itt tudtuk meg hogy a hollandok állandóan osztják a belgákat és tele vannak belga viccekkel. Egyre meg is akartak minket tanítani hogy mondjuk el a belga szervező srácnak, de túl nehéz volt sajna, így majd legközelebb talán. A 2. állomáson 3 labdát kellett beledobni egy kosárba vállon át, úgy hogy csak a többiek irányításával lehetett betájolni hol is van a kosár. A 3. állomás keresése közben eltévedtünk, mivel az volt az utasításban hogy az kampus-on található kindergarten (óvoda) mellett van a cél. Az eltévedés oka az volt hogy ők a kindergartent az egyetem területén található főiskola megnevezésére is használják...kedves tőlük:) Végülis odataláltunk erre az álomásra is, ahol a feladat az volt hogy a csapat 4 tagja bekötött szemmel bírkát játszik, míg az 5. tag a juhász, aki két fémtál összeütésével jelez nekünk merre kell menni az ólba. A jeleket és jelentésüket nekünk kellett kitalálni, úgy hogy végül mindenki tudja a dolgát és az ólba kerüljön. Vicces játék volt, főleg mikor már az "ólból" néztük a rogyasztott lábú, kinyújtott kézzel semmiben tapogatózó birkatársakat:) A szervező pár ág segítségével ál bokrokat is kreállt elénk, amit gyakran What a fuck?! -nak hangzó bégetésünk követett. Ezt a feladatot is sikeresen megoldottuk és következett az utolsó állomás ahol 2 darab darabjaira szedett bicigli várt minket. A szerintük stílusosan gépész épület mellett helyet kapó feladat az volt hogy legrövidebb idő alatt szereljünk egy biciglit használhatóvá és tegyünk vele egy kört hogy lássák münködőképes-e. Pik-pakk össze is raktuk, ülés nélkül, az nem kell a próbához. Mint kiderült a leggyorsabbak voltunk ebben a számban, így KintiCsabi gyorsan meg is kérdezte hogy nem tarthatnánk-e meg nyereményként. Mondták hogy persze és odaadták az ülést is hozzá, meg mondták hogy van egy kulcs nélküli zárjuk amit rárakhatunk hogy úgy nézzen ki (It can look like...) mintha működne. Az eredményhírdetésen megosztott első helyen végeztünk, a másik egy teljesen holland csapattal együtt. Az egyik szervező mondta hogy előbbiek egy vezetőszemélyiséggel, mi pedig igazi csapatmunkával oldottuk meg a versenyt. Jó érzés volt tényleg, ők voltak az első hollandok akikkel igazán megismerkedtünk. Úgy látszik itt egy ilyen csapatépítős játék kell hogy a hűvös hollandok, kicsit közelebb engedjenek és barátkozzanak velünk. Nyereményünk egy 11 sörös italkupon volt amit rögtön ki is rendeltünk, majd pár sztárfotót készítettünk a csapatról a nyert bringával együtt:) Ezeket a képeket majd késöbb felteszem.

A pub zárása után még beszélgettünk a tipikus holland méretű csajcsapatagunkkal, Denise-el. Csodálatos érzékkel bele is kérdeztem, hogy miért van az hogy mindenki tud a fekete bicigliárusokról az állomáson, de a rendőrség se tesz ellene semmit? Csak kíváncsiságképp. Aztán mondta hogy kisértékű dolog ez, meg hogy a nem használt bringák újra "frogalomba helyezésével", kis pénzhez is jutnak a homlesz-ek. Aztán még aranyosan hozzáfűzte hogy amúgy az Ő  apja is rendőr...Mundtuk is gyorsan hogy természetesen a mi járművünk nem a feketepiacról való...de hát ilyen az én formám...:)

 A szerzett bringátok eredete azonban nem tiszta, viszont a csengő sejteti hogy nem került nagy erőfeszítésbe elvenni előző tulajdonosától:D

Jó hetet!

Robi

Heyhó,

sok idő elteltével ismét jelentkezem! Annyira jó olvasni és nézni ezt a sok "alacsony színvonalú" történést, dunán innen és túlról!:) Nagy örömmel újságolom, hogy vettem egy fényképezőt, hogy rendes képeket is mutogathassak, de (nemröhög!!) az USB kábelt otthonhagytam, így majd csak 2 hét múlva:) (magamat mentve: a laptopba van kártyaolvasó, gondoltam az jólesz,de ez meg vmi újfajta SDHC, amit nemolvas).

A kronológikus sorrendtől eltérően, ami eszembe jut:

multhéten volt kocsmatúra (, és sikerült a vezetőtől elseftelnem a jägeres baseballsapiját:) ), ahol a csapatvezető kiscsaj (asszem malajsiából idetévett és ittragatt hajdan erasmusos szépleány) az elején kérdezte, h angolul vagy németül beszéljen-e, mire én hangosan a "pa russki" felkíáltással éltem, de mondta, h úgy nem tud:) de cserébe 10 mp belül ott termett egy Moszkvai szépség (szőke,ámbár 80 kg) mellettem, és érdeklődött, h honnan jövök:)! Az este minden állomásán a "nächste Haltestelle!" felkíáltással léptünk új pubba be és közte sikerült a Minesotai haverommal átsétálnunk egy szökökúton, ne kérdezzétek miért!:) szóval fajin este volt ez is!

Voltam én is international dinneren a másik koliba, ahol 2 magyar srác épp paprikáskrumplit csináltak:) de legalább a sok görög, és francia leányzó megismerte a magyar ízeket, (nem úgy, jó!?!:) )

Volt még a nyelvtanfolyamosokkal is vacsi, érdekes, szinte mindenki tud főzni, vagyis próbálkozik, és egész finom kajákat össze lehet dobni, lassan a smacki ről nekem is le kellene szokni!:)

És az otthoniaknak előre figyelmeztetésül közlöm, hogy április 2. oder 3. hetében várható leszek a kármaánban, majd iszunk 1 sört!:)

Legyetekjók, és a polak wenger dwa ba tranki, .... szólást Levi barátunknak kell köszönni!

jócső, pá, bubáj

Ez a vilag legjobb reklamja, annyira meghatodtam, hogy majdnem elpityeregtem magam, olyan meghato:

http://users.hszk.bme.hu/~tg608/bme_igyszeretlek.mp3

szeretettel

Andris

Nyugi az írás is nagyon hosszú lesz, ajánlom fejezetenként a könnyebb emészthetőség érdekében:)

Szerda

Szerdán délelőtt befejeztem a vizsgámat, végre azzal már nem kellett foglalkozni, ezért úgy éreztem megérdemlem az esti bulit. A bulit ami úgy volt beharangozva hogy: "FREE BEER! The weekend start on Wednesday" (INGYEN SÖR! , a hétvége szerdán kezdődik(hibás angol nyelvtannal)). Akkor még nem is gondoltam hogy ez tényleg így lesz, csak a sörök motiváltak. Az bemelegítést argentín lakótársainkkal már 7kor elkezdtük. Ekkor kiderült hogy Alejandro hasonló mentalitással bír mint én, ha iszik akkor erős érzelmeket kezd táplálni a lányok iránt ami még természetes is, csakhogy ugyanúgy részlegesek az ő emlékei is. Itthoni 3-4 sör mellé került egy kis Unicum is KintiCsabi jóvoltából, és egy hasonló (számomra) rémes ízű argentín rövid ital is. Meglehetősen nagy jókedvvel és ambíciókkal indultunk tehát neki az útnak. Ambíciók: De mennyire becsajozunk és hogy kiiszuk a sörükből a pub-ot...magasztos célok tudom...:) Az út már nem ment mindenki számára egyenes vonalban, főleg Alejandrót "viselte" meg az alkohol, kb. mint egy 10 éves kissrác úgy hülyéskedett és örült mindennek...nemtudom, én azért nem ilyen vagyuk ugye?!:) A pub-nál 2€-ós belépő várt minket, de sebaj úgy gondoltuk hogy ez még nyomósabb ok a sörök töménytelen fogyasztására. Az akció csak 1 órán keresztül tartott, így ez idő alatt kb. 6-8 sört megittam még. Mondanom se kell hogy az utolsók már annyira nem estek jól, mert már teljesen tele voltam, de hát ingyen van bakker, akkor még egy párat az utolsó pillanatban is kikértünk...nagyon logikus hozzáállás... A hatás meg is lett, argentín megfelelőm megtalálta a legrészegebb spanyol csajt és nagy beleéléssel fűzte is, kisebb nagyobb sikerrel. Az este folyamán megérkezett az én gyenge pontom is: Vero , de hogy izgalmasabb legyen hozta francia barátját is... Gondoltam jólvan akkor keresek inkább mást, nem kell a balhé. Hát erre meg Ő talál meg engem, hogy de jó hogy itt vagyok meg ilyesmi és hogy másnap találkozunk/találkozzunk. Nem akartam feszegetni a dolgot így visszamentem az argentín srácokkal spontán sörivó versenyt rendezni, mert hogy ők is le tudják húzni a sört 3-4 mp alatt...Többfordulósra vettük a figurát a rend kedvéért...:) Az iszogatás közben megtalált a spanyol lány francia pasija is, de ahelyett hogy leosztana, megbeszéljük hogy pénteken megyünk Squasholni... Lassan úgy érzem hogy a pár mindkét tagjával randizok... ... A buliban elfáradva szép lassan mindenki haza szállingózott. Kivételesen nem teleporttal menetem haza, de így elég hosszadalmas és unalmas is volt az út. Hazaérve rögtön írtam is kedvenc blog-omba egy "értelmes" hozzászólást, de még erre is emlékszem, szóval lehet hogy már a sör már nem töröl memóriát...remélem:)

Találtam egy képet a pub honlapján:

Csütörtök

A szokásos egyetemi pub-olás előtt sok unalmas órám volt, de azért a zárás előtt még sikerült odaérni 1 sörre ami az éjszaka során az egyetlen alkohol tartalmú ital volt...spórolós napot tartottam. A buli után a múlt hetihez hasonlóan Josep házában folytattuk az estét. Biciglis baleset megint akadt az út során. Legrészegebb spanyol csajszi elgázolásos módszerrel féknek használt engem, de hát így is Ő esett szerencsére csak a kezére, véres jelenet volt. Mondjuk a csajszi nagyon nem érzett az eseményből semmit. Igen, ittasen én se engednék még biciglit se vezetni senkit. Volt finom vacsi valami pásztá kárbonárá nevű. Az ivók számára pedig ismételten a fejenként egy üveg bor és az új lengyel srác vodkája jelentette a kikapcsolódást. Én meg próbáltam beszélni az egyik spanyol csaj barátnőjével aki járt Budapesten, hogy mire emlékszik a városból. Mesélte hogy van egy szép nagy tér és hogy félkörívben szobrok vannak, a tér két oldalán pedig múzeumok is találhatók...Hősök tere, bingo. Egy másik spanyol srác meg kérdezte hogy tudok-e jó bulikat Budapesten, mert sikerült olcsó jegyeket szereznie és a hétvégén megy kishazánkba. Később írtam neki egy e-mailt hogy csütörtökön keressen koleszos bulit, meg ajánlottam a Morrison's-okat , Livingroom-ot és a többi nagyobb helyet. Old's-ba azért nem mertem küldeni, az nem annyira országimázsos. Ja meg úgy hallom hogy épp költözik is az alagsorba. Egy kép a házibuliról:

Balról jobbra: Carolina(portugál), Estefania(spanyol), Albert(katalán), Josep(katalán), Laura(katalán), megint Laura(katalán), Maria(katalán), én(magyar:)), Grzegorz(lengyel)

Péntek

Az argentín szobatársak lemondták a mára szervezett Squash-t mert nem akartak elfáradni az esti buli előtt. Gulia születésnapi házibulijának az volt a különlegessége hogy az összes ERASMUS-os meg volt rá hívva és mindenki tudott is róla hogy lesz, de olyan emberrel eggyel sem találkoztam aki tudta volna hogy ki is az a Gulia. Facebookon 200 körüli ember jelzett vissza hogy ott lesz...szegény Gulia lakása:D Mi KintiCsabival ezért inkább kihagytuk, utólag hallottuk hogy jól tettük, mert még az utcán a ház előtt is heringparty volt. Na visszakanyrodok az elejére. Volt egy jó kis Squasholás délután, ahol voltak Mexikói alkalmazott matematikus PhD-s és finn ellenfelem is...persze jól ki is kaptam, sebaj KintiCsabit azonban sikerült legyőzni, jutalmam 2 sör:) Visszaérve a lakásba, a két argentín lakótárs már készítette a vacsoránkat. Megígérték hogy a múltkori gulyáslevesünk után most Ők csinálnak egy mexikói specialitást. A neve fonetikusan: Fáhítosz. Egy palacsinta nagyságú pitára kennek fűszeres sajtkrémet és paradicsom szószt, majd jöhet a sült csirkemell zöldségekkel. A megtöltött tésztát feltekerik és lehet is falatozni...fúúú nagyon finom volt. És igen megint én voltam aki addig ette amíg még marad anyag. A kaja után nem hagytuk lakótársainkkat egyedül iszogatni, mégha mi nem is terveztünk bulizni menni. Beültünk az egyik szobába és az argentínok megint jöttek az ivós játékaikkal, amit kis idő után a világ nagy dolgainak megbeszélése követett így ki is lyukadtunk a csajoknál, az vicces részeges és behányós történeteknél:) A barátnős argentín, Franco, a végén már annyira büszkén mesélte hogy hogyan szedte fel a valóban gyönyörű csaját hogy végül már félmeztelen képeket is mutogatott, amit mi úriemberek módjára természetesen nem néztünk meg. Kellő iszogatás után 2 órával a tervezett után el is indultak a lakótársak a fentebb említett buliba, mi meg KintiCsabival még kiürítettük a rekeszt.

Szombat

Estére Jorge, az egyik spanyol srác szervezett egy kis international dinner-t, immár kevesebb spanyollal, mert Ő se nagyon kedveli hogyha mindenki csak spanyolul beszél egy társaságban, rendes srác. A csapat összetétele: 2 spanyol, 2 magyar, 1 lengyel, 1 portugál. Mi KintiCsabival kicsit előbbre voltunk meghívva hogy készítsek palacsintát, mivel a multkorinak nagy sikere volt. Amúgy Jorge nagyon kitett magáért, kész terülj-terülj asztalka lett a végén, kis rákos, tonhalas, szalámis falatkákkal, sült csirkecombokkal, kétféle süteménnyel, egy tejes rizsnek  (rice with milk) nevezett édességgel, jégkrémmel és még erre jött a palacsinta, mondanom se kell hogy majdnem könnyeztem a látványtól:) Majd lesznek képek megértetek. A palacsintát megint mindennel megtöltötték, még a jégrémes egész jó volt, de amikor az egyik srác a jégkrémre szalámit is tett akkor azért lefagyott a mosolyom. Mivel az egyik csaj aki "Stoned" volt, magyarul betépett, nem tudott eljönni a partyba, ezért mi mentünk hozzá inni. Na itt még bővült a nemzetközi paletta egy török sráccal. A lengyel sráccal megbeszéltem a lengyel magyar két jóbarát kezdetű mondást, míg a törökkel a közös alma szavunkat. Aki tudja lengyelül azt a mondást az légyszi írja már ide a hozzászólásba, mert mintha emlékeim szerint Ők máshogy mondták volna. Egy kép a csapat kis részéről:

Krzysztof(lengyel), Jorge(spanyol), Robi

Vasárnap

Na kivételesen itt már nem a bulizásról írok. Hét közben nekiálltunk KintiCsabival komolyan munkát keresni. Voltunk rengeteg állásközvetítő cégnél is, de mindenhol ahol meghallották hogy nem tudunk hollandul, nagyon sajnálták de nem adtak munkát. Amúgy ennyi Good Luck!-ot se hallottam még egy nap alatt, de hát abból nem lehet megélni. Végül egy takarítós állásra felírták a nevünket, hogy ha majd lesz lehetőség akkor lehet hogy szólnak, bíztató... Amúgy az egészben a legjobb és egyben legszomorúbb is hogy a takarításért 8.5€-t kereshetünk ami dúrván 2500Ft óránkért, otthon sok mérnök nem kap ennyit...:( Mivel ennél az állásnál nem mondtak biztosat ezért körbenéztem a bárokban, mostmár egyedül, mert KintiCsabi elfáradt. A bárokban megkérdeztem hogy kell-e egy mosogítós vagy takarítós srác, igen ambíciózusak a terveim...:) Az egyik helyen aztán mondták hogy jaja kellene egy pár, és felírták a többi jelentkező közé a nevem, szóval majd lehet abból is lesz valami. Aztán vasárnap dél környékén meg elmentem egy magyar nőhöz, mert mondta hogy lenne valami munkája...nem, nem lettem hím ringyó! A kertet kellett kigazolni. Azt hittem hogy van egy park nagyságú birodalma vagy valami, erre meg egy kb 20 m2-es földdarabot kellett csak gerebjéznem, sebaj 3 óra, 20€ és egy ajándékcsomag:) ilyen kis sütis kedvességekkel. Naszóval lassan gyűjtögetem talán a lóvét, hátha lesz annyi hogy meglátogassalam Leviéket, vagy ha több is összejön akkor Csabit és/vagy Bubit is tudnám boldogítani. Vagy esetleg tudnék élni az argentín srácok invitálásával: "csak" a repjegyre kell költenem, a többit azt Ők megoldják...de szép is lenne...

Na kellően hosszúra sikerült ez is.

Szép hetet mindenkinek!

Robi

U.i.1.: A kijövők közül remélem tud valaki hajat vágni és vállálja a birkanyírást, mert muterom kiküldi a hajvágó gépet. Jah és remélem nem a Tibi lesz az, mert annak tudjuk mi lenne az eredménye :D:D

U.i.2.: Most hétvégén Budapesten járt spanyol sráctól jött egy üzenet Facebookon:

"Hey, Budapest was amazing. You're so lucky to live one of the most beatiful and great cities of Europe. See you around!!!"

U.i.3.: Na a másik srác is írt, ezt is megosztom, jól esik az ilyet hallani:

"Thanks for the recommendations! we spend a great time in Budapest, I think is a beatiful interesting city, with really nice bars and places to go. Make sure I'll repeat the Budapest Experience! see u!"

no comment:)

majd meselek, most lefekszem, sokat telepitettem mostanaban, akit erdekel, itt irtam picit:

http://www.projecttucson.blogspot.com/

http://www.flickr.com/photos/10241795@N08/

jo ejt

szeretettel

Andris

http://www.origo.hu/itthon/20090321-guyrcsany-ferenc-miniszterelnok-beszede-az-mszp-kongresszusan.html

Ha még nem hallottátok volna...

ui.: :)

Na a helyzet az, hogy még nem tudunk dolgozni... A munkavállalós papírokkal gond volt, rossz dátum szerepelt a munka kezdetére vonatkozólag. Ez azt jelenti, hogy ismét vissza kellett küldeni, és most megint várunk. Biztató jelek vannak amúgy a munkával kapcsolatban, talán ha lesz papírunk tényleg értelmes dolgot tudunk majd csinálni. Ha minden jól megy áprilisban kezdünk, ami biztos még, hogy május végéig itt lehet maradni, az utána lévő esetleges meló engem már nem érint, mivel szerintem én menek haza vizsgázni, Levi meg még meglátja mi lesz.

Addig is próbálunk utazgatni, ahova csak tudunk elmegyünk, legalább is ez a terv.

Minden esetre megkönnyebülés, hogy kapunk némi lóvét, hogy nehogy éhenhaljunk. Ja és ezt a semmiért kapjuk :)

Pörki

Hát heló lánykák és fiukák!

Egy kicsit megkésve, de azért írok egy kis beszámolót a hétvégéről.

Elég régről kezdem, ne hogy már rövid legyen... :) Na szóval még a kijövetel előtt két közlekes sráccal együtt szoktunk rajzolni a Z épületben. Ők Rüssensheimben dolgoznának, ha lenne melójuk, de nincs. :) (mondjuk ők legalább bejárnak valahova) Szóval ők ketten és két otthoni ismerősük (Magyarországról érkező közlekes srác) látogatott meg minket a 7végén. Csütörtökön érkeztek meg kamionnal a srácok Pestről. Aznap este nem volt nagy mozgolódás, a tizenakárhány órányi kamionút nem igazán volt egészséges a srácok számára...

Másnap (péntek) korán kelés ,és át Düsseldorfba hogy azért lásunk is már valamit Németországból. Vettünk egy RegioTicket-et, ami 5 emberkére szól egy napig érvényes, és nevetségesen olcsóbb mint ha egyedül utazik az ember. Egy  fő esetén 20,20 €; öt emberre 20,75€ :):):) Ja és régión belül oda és annyiszor futkozól vele amennyit akarsz. Az utazás elötti izgalmak elkerülése érdekében a reggeli mellé elfogyasztottunk némi jófajta magyar pálinkát, no meg egy kis sörikét. Amiből még az útra is jutott. Az alaphangulat tehát megvolt. A vonat német szemmel putrinak tűnhet, de hát ez a putri emeletes vonat kb 45 km-t kevesebb mint 25 perc alatt tett meg... (mikó lesz nálunk ilyen?)

Düsseldorfban az első cél a Rheimturm volt ez egy igen magas TVtorony ahova természetesen fel lehet menni asszem 4 €-ért cserébe. A kávézórész 168 m magasan volt ide vitt minket a lift, van még egy feljebb lévő étterem is, ami a torony függőleges tengelye körül forog, mert mér ne forogna.... Na ide nem 4 € a belépő, és gondolom pár hónappal előbb kell gondolkodni ha itt akar enni az ember. A kilátás hihetetlen jó volt. A legnagyobb poén a döntött plexi ablak volt, ami Levinek különösen tetszett és azon feküdt szinte mindig. Nem rossz érzés mikor fekszel a semmin...

Pár fotó (sajnos az élményt annyira nem adják vissza)

Még út közben, a pálmafák hatalmasak :)

Lentről

Fentről

Nézelődünk

Levi fekszik az ablakon és fényképez...

Panorámakép a Rajna és egy kikötő

A torony után egy kis városnézés következett. Nekem speciel igen tetszett ez a város, ami a legjobb volt, hogy volt piac! Jó volt a hangulata ennek a helynek.

Hazaérkezésünk után palacsintát csináltunk. (és kijelentem hogy nem lett sós, változott a recept...) Este megérkezett a 4. vendég, ennek örömére ittunk egyet, és lefekvés. Szombaton a srácok várostnéztek, mi főztünk egy kondér paprikáskruplit, ez is igen csak jól sikerült. Délután elmentünk egy evezős tóhoz ott frizbiztünk egy jót, és eg nagy sétával zártuk a délutánt. Az este ismét ivászatba torkollott, majd lefekvés.

Vasárnap a skacok ellátogattak Hollandiába. "Ha ilyen közel van akkor nem lehet kihagyni!" - szolt a jelmondat. Az elmondottak alapján jól sikerült ez az útjuk is. Este már csak a Pestról érkező srácok jöttek vissza, a többiek visszamentek a lakhalyükre, hétfőn már meló volt nekik. A maradék két vendéget hétfőn délután szállíotta haza a kamion, déleött egy laza soppingolást tartottunk. Elég jól sikerült a hétvége, rengeteget röhögtünk, ezek a közlekes kölkök nem egyszerűek.... :)

No röviden ennyi.

Üdv: Levi, Pörki

Hát ezt muszáj elmesélnem. Ma két új órám is volt. Az első polimeres órára beérve már látszott hogy többen leszünk, kb. úgy 20-30an főleg hollandok. A tanár aki úgy 50-60 éves lehetett (nagydarab, pocakos) észrevette ezt és kérdezte hogy kik a külföldiek. Emeltem a kezem pár másik hallgatóval együtt. Elsőnek engem kérdez hogy honnan jövök, mondom hogy Hungary,  visszakérdez hogy honnan? Hungary újra. Erre mondja hogy azt nem ismeri, mind1 is...na mondom anyád! Aztán lép tovább, a csaj mondja hogy Turkey, erre is legyint...(gyanús) aztán a következő mondja China, erre hogy azt meg jó lenne nem ismerni... Gondoltam na ez érdekes egy óra lesz... Elkezdi a bevezető előadást. Jött egy dia ami a nyugat európai polimergyártók iparát ábrázolja pöttyökkel az európa térképen. Kérdezi hogy akkor merre is van Magyarország és rábök a pöttyel teli Ausztriára. Mondom neki hogg az Ausztria és hogy Magyarország annak a keleti szomszédja. Erre mondja hogy na ugye látják, itt nincs pötty, nincs ipar, nem fontos ország...újabb anyád! Aztán mutatja hogy nézzék Törökországnak sincs pöttye, konklúzió ott sincs ipar...Ezen már azért mosolyogtam, lassan éreztem hogy ez a csávó kicsit olyan mint a Szabó Laci. Poénos nagyon, persze ha nem téged oszt. Na haladunk tovább, jön egy késő, egy szőke csajszi aki pechére szintén külföldi. Kérdi is a tanár honnan jött. Válasz: Latvia (Lettország). Na erre fogja a papa és rámutat a három balti országra egyszerre hogy itt van...de hogy melyik nem tudja. Csaj: A középső. Erre a tanár: Látják ott sincs pötty a térképen, nincs ipar. Mindenki nevet, szegény csaj nem érti...mondtam neki hogy ne vegye komolyan, ilyen ez a csávó.

Én akkor bocsátottam meg a bácsinak, amikor óra közben leállt velem beszélgetni és megkérdezte hogy:

-A budapesti egyetemről jött?

-Igen.

-És Budán vagy Pesten lakik?

-Csak ott tanulok, nem lakok ott.

-Ki a professzora?

-Czigány professzor

-És nem ismeri Czvikovszky professzort?

-De természetesen

-Régen nagyon jó barátom volt.

Na ekkor már tudtam hogy csak tette a hülyét, és jóízűen tudtam nevetni a további poénjain. Szegény kinaiak sokkal többet kaptak: Hogy például azért tanítják őket itt ,hogy a sok hülyeség amit tanulnak hollandiában csődbe vigye őket. És hogy valószínűleg 100 év múlva a kínaiak lesznek világuralmon, de hogy milyen jó hogy azt ő már nem éli meg. Meg mutatott egy kínai profeszzort akihez annyit fűzött hogy se angolul, se hollandul nem tudott, de miután berúgtunk mi voltunk a legjobb barátok, mindent megértettünk. Amúgy mindenkit az országa nevén szólított, ami kb úgy nézett ki hogy:

-És Latvia mit gondol mit gerjeszt itt ez a hiszterézis ? (gumi szigma-epszilon diagramja)

-Nem tudom.

-Maga tudja Hungary?

-Hőt

-Látják nincs iparuk és mégis tudja. Hogy van ez?

Nevetés!:)

A végén még valami kapcsán megjegyezte hogy: ne sportoljanak kollégák, úgy is ilyen csúnya vénemberek lesznek, mint én. Inkább igyanak és cigizzenek. Meg még sok apró hülyesége és beszólása volt, kb olyan jól éreztem magam mint Gaál óráin. Fergeteges.

Ennyi volt mára, tényleg szerintem elég sok embernek adott Tibi írói jogokat, szóval írjatok, hogy én is olvashassak valamit néha:)

Robi

u.i.: Nem tudom hogy erre emlékeztek-e még, ezen röhögték magukat szét a BéresZoo-ék a végefelé, igazi klasszikus. Ide is illik, talán van ilyen jó az én angolom is:)

Csak linkelem, ne csúfitsa az oldalt nagyon:

https://www.youtube.com/watch?v=--Vaz9jW054

az elején 15 mp-ig nincs hang, de jobb lenne ha tovább se lenne :D:D

jííí k'mon

Sőt, tudjátok mi a legjobb itt Bristolban?

Hogy újra szól a Drum&Bass és kávéillat járja át a szobát. Szól a Daft Punk és sört iszok. Ha gondolom kimehetek az utcára, és akkorát káromkodhatok magyarul, ahogyan csak a torkomon kifér. Ha akarom nem alszok, és következő nap halál kóma leszek. Tudjátok mi ez? Sziget! Sziget az élet! Drága az élet, de ha szerencséd van, akkor nem mossa el a sátrad az eső. Ha akarok, verset olvasok, ha akarom kondiba megyek. Ha akarom, akkor váltok fontot, ha akarom, akkor visszaváltom forintra. Nem jön a főbérlő minden hónapban F.I.R. ellenőrzést végezni, és magamra mosom az ágyneműmet. Nincsen ágyi poloska, és nem kell a konyhába kimenni egy pohár vízért, ha inni akarok. Ja de, ki kell menni... Nem kell négy emeletet másznom, hogy a szobámba érjek, de ötven métert kell felfele másszak, ha a tanszékre megyek. Az itteni Duna is jobbra folyik, de ha kinézek az ablakon az egyetemen, akkor nem a Közgázt látom. Ez a jó. Ha lejár a Daft Punk, akkor berakhatom újból és bonthatok egy új sört. Hát ez a jó itt Bristolban...

Jujj, de régen nem jelentkeztem már. Pedig történnek az események. Az első és legfontosabb, hogy olyan szarul állunk a diplomával 6 hét után is, hogy olyat még nem látott ember. Hátrébb vagyunk, mint ahonnan indultunk. Dehát szarni bele, szól a zene...

Na, első dolog amiről talán írok, hogy szerdán tartották a Polish Night-ot a BISC-ben, ahova sokat járunk traccsolni. BISC = Bristol International Student Centre. Este hétkor kezdődött, lengyel kaják, sütik, ropi(!!!, ami elvileg lengyel kaja), meg lengyel zene, prezentáció Lengyelországról. Tudniillik csak Bristolban 30 ezer lengyel él, Angliában pedig egymillió. Bristolban amúgy kb 450 ezren laknak. Szal hangulat a tetőfokán volt. A legjobb haverságba amúgy a hetek alatt egy szlovák sráccal kerültünk, mi aktívan tojunk a magyar-szlovák ellentétre. Aztán egy cseh lánnyal is lebratyiztunk, és elmúlt hétfőn egy lengyel csajszival is jóba lettünk, mondhatni vele lengyel-magyar barátságot kötöttünk. Azaz csak én, Boti még nem ismeri. Végülis ő hívott a lengyel estre is. polak węgier dwa bratanki i do szabli i do szklanki, ahogy tartja a mondás. Ezt a lengyel csajszi is tudja magyarul. Azt hiszem amúgy helyes így, Bubi volt, aki mondta nekem... Polish Night után irány Bristol legnagyobb bulihelye, minden nap van buli. Hadd ne mondjam, hogy abban a szerencsé helyzetben vagyok, hogy a szállástól 3 percre van. És olcsó mint a fene, tele olcsó piával. Viccet félretéve tényleg, belépő 2 font, minden feles 1 font, sör 1,5 font, redbull vodka 1,5 font. Szal otthon nincs bulihely, ahol ilyen olcsó lenne, meg persze itt se. Jól sikerült a buli, következő nap délután háromkor ébredtem... Polish Night-ot nem kommentezem tovább, van úgyis még mesélnivaló.

Szombaton kokárdával felszerelkezve, ugyancsak a BISC-esekkel Oxfordba mentünk, ahol tanult többek között Tolkien is, csakhogy nyaljak nőnapi ünnepeltünknek. Meg ott forgatták a Harry Potter részeit, ami ismét csak Zolinak nyalás, hogy megemlítsem... Hát skacok, ez az Oxford ez nem semmi. Az egyetemi épületek, ami kb ötször akkora területen fekszik, mint a Műegyetem. És minden épület mint egy kastély! Hát nem semmi. Királyok, államfők, miniszterelnökök tanultak itt, soroltak belőlük egy rakatot. Nyilván a sok közül csak Bill Clintont értettem meg, de van egy egyetemi pubos étterem, ahol jelenlegi nagy emberek képei vannak kitéve, akik ott kajoltak. Hosszú volt a lista. Akkora egy burzsuly hely. Ugyebár szombaton mentünk, gyerkőcökért jöttek a szüleik. De akiért nem Range Roverrel, Porsche-vel, vagy 30 millás BMW-vel vagy Bentley-vel jöttek, az már utolsó szarházinak számított. Szal pénz folyik dögivel. Na szóval, volt idegenvezetés, megmutatták a leghíresebb épületeket, parkokat, aztán utána szabadfoglalkozás volt. Az egyik szervező csajszi kitalálta, hogy nekünk, egy kis társaságnak (kb 6-7 fő) megmutatja Oxford leghíresebb egyetemi pubos éttermét (amít elébb említettem), mert hogy milyen jó kaja van. Ennek én szegény közép-európai szerencsétlen kis hallgató marhára örültem. Mondom csak nem vehetem elő a szendvicseket, meg hogy néz már ki, ha nem eszek, hát vettem egy vagyonért menüt, ami persze laktató, és meglepően finom volt. De kaja után úgy gondoltam, jobb volna ha magam lábán ismerném meg Oxfordot, elmentem a Tudománytörténeti Múzeumba. Szép kis tárlat volt... Aztán délután összefutottam a társasággal, akikkel kajoltam, aztán elmentünk a Temze partjára, ahol a legnagyobb egyetemi park van. Csak a park olyan hosszú, mint a Műegyetem a Petőfi- és Szabadsáhíd között, csak éppen kétszer olyan széles. Vagy háromszor. A Temzeparton megnéztük a híres oxfordi evezős szakosztály csónakházait, amelyekben cirka 800 db ötpárevezős csónak és még jópár egyszemélyes, még talán kétszemélyes evezőscsónak (márha jól láttam) volt. Szal megint beszarás volt az élmény. Aztán közben a csajokkal tonhalas szendvicset etettünk vadludakkal, hattyúkkal, kacsákkal, mert azokból is volt egy rakat. Szóval összességében Oxforddal kapcsolatban annyit tudok elmondani, hogy teljesen leesett az állam. Ennyi.

Aztán a legutolsó hír, hogy ma elvoltunk Botival a BISC-ben, ahol heti három alkalommal szokott lenni összejövetel, teadélután, levesparti, vagy szendvicsparti keretében délutánonként. Ma is elmentünk. Egész kevesen voltunk, és kiültünk a kertbe a padokra, ott sütiztünk, teáztunk, kávéztunk, körülöttünk meg minden virágosan színes volt, és százágra sütött a nap. Csönd volt, harmónia, bagoly a fán, dongók szálldostak a levegőben, maga volt az éden. Feltöltődtem egy hónapra.

No, mellékelek egypár képet is, főleg Oxfordról:

Egy átlag oxfordi college épület.

Harry Potter kedvéért...

Madár etetésen. Teljesen illegális dolog, 2500 font a büntetés, ha eteted a madarakat.

Na, szal ennyi.

u.i.: Megkerestem a jégpályát is Oxfordban, le is fotóztam, de mivel százszorta szarabb, mint a műjég otthon, ezért azt nem raktam be.