..erre is járjon :)

És Isten éltesse a Rékát sokáig! (holnap;-))

Mostanában nem történt semmi extra. Voltam egy hétvégét otthon hosszú idő után. Sokakkal találkoztam is a koliba, akivel meg nem azzal jó lett volna.

Régen írtam már ide, de ti sem sűrűn. Nem túl nagy a pezsgés, mondjuk a lányok edzenek keményen mint látom:)

Tegnap este volt egy kis buli itt az épületemben. Már alapból furcsa volt hogy tegnap, mert a csütörtök ezé az épületé, de gondoltam ártani nem fog lenézek:D

Furcsa volt már az ajtóban hogy a disco partizani helyett kellemes jazz muzsika szólt. A pultnál ki is bújt a szög a zsákból.

A híres harmadik szivar és whisky estbe csöppentem:D

A wisky az enyém:P

Mindenki kicsit elegánsan öltözött és volt, aki durván. Megtekintettem a kínálatot szivarból volt 6 féle, még kubai is:D De mivel nem élek a dohányzás örömeivel, az itallap felé kacsingattam inkább. Voltak whisky szép számmal mind 10 év felettiek, még kis leírás is volt mellettük az ízről a színről meg ilyenek.

Nem vagyok nagy whisky-s, azt meghagyom Lacinak meg Ambrónak, de azért kettőt kipróbáltam én is:D Tényleg nem voltak rosszak:D Határozottan jól esett úgy este jég nélkül, csak az íze kedvéért:P

A nyelve is megered ettől az embernek. Az észt lánynak is jobban ment a német, bár az angolt preferálja, mondjuk ő nem állt meg kettőnél bánatában, hogy a barátja Amszterdamban tölti a hetet őt meg itt hagyta:)

Remélem, minden klappol otthon. Írhatnátok ti is most már, mert érdekel kivel mi van!!:)

Üdv

2009 őszi bajnokság, Universitas, 1. hely: BME női kézilabdacsapata!!

Jelentem, megvédtünk címünket, ismét miénk a kupa!!! A döntőbejutásért a Gödöllői egyetemet vertük el egész jól, majd a döntőben a Corvinust 11-10re. Igen, a közgázt.. Jeee. Sose sikerült még őket, és ennél szorosabb döntő is rég volt.

Képek, csak hogy elhiggyétek :-)

... jutott el a hír (pl Főnökhöz), hogy doktoranduszként épp a társaság egyes nőnemű egyedeit oktatom Mérés és jelfeldolgozás, elektronika tárgyból a mérést. Mókás volt amikor ez az egész kiderült :D Amúgy Timcsíí és Nóri az áldozatok... Már az is jópofa volt, hogy együtt vettük át a diplomát, pedig nem is vagyunk évfolyamtársak, ezek után meg még oktatom is őket... Majd azért év végén igyekszek az osztályzatot kiállító randomgenerátoromat megbuherálni, meg átírni az algoritmust, hogy 2-es jegynél jobbat is lehessen majd kapni a jegyzőkönyvre :D :D Azért hogy ne kerüljek bajba felelőtlen kijelentések miatt, ez csak vicc volt ;)

Boldog névnapot a Rékékáknak!!!!!!

A Réka név felelõsségteljes, gyakorlatias személyiség kialakulását támogatja, akinek jó üzleti érzéke van. Szinte mindenben sikeres, aminek csak nekifog, leginkább a vezetõi pozíciók érdeklik, ahol felelõséggel dönthet. Csak mint az elődök:) 

Bulira fel lányok!!!!

Hi everybody!

Azt hiszem adós vagyok már egy bejegyzéssel, ugyanakkor örülök ám, hogy más is aktívkodik itt:D

Múlt hét nem volt túl eseménydús. Azután pénteken megjött Ambró meg Laci, hogy meglátogassanak kicsit meg hát a szülinapom is azon a héten volt:D Így kedden nem is volt ereszd el a hajam, megvártam őket:D

A vonatuk reggel 8-ra ért ide így kénytelen voltam korán kelni, hogy ki tudjak eléjük menni.

Ők kicsit fáradtan érkeztek, jó 12 óra vonattal nem túl pihentető, de a két üveg wisky is közrejátszott szerintem amit útközben elfogyasztottak:D Szóval reggeli után a délelőtt pihenéssel telt. Ebéd után elmentünk egy sörgyárlátogatásra (ezen én már kedden is voltam de nagyon élveztem és gondoltam nekik is tetszeni fog) az Erasmusosokkal. Az idengenvezetés tök jó volt. Megnézhettük a sör készítését a legelejétől a palackig. Láttuk hogyan főzik, erjesztik, majd érlelik 185 000 literes tartályokban.

Itt erjed épp ekkor állítólag még nem finom:P

A sima világost csak két hétig, de a barnát 6 hónapig. A végén pedig kaptunk kóstolót a gyár igazi söreiből. Az idegenvezető szerint ugyanis a radler és a többi ízesített sör az nem is sör hanem valami sz***, egyet tudok érteni vele:D 5 fél igaz csak egy deci sör után visszaindultunk a kolimba.

Este Hausfest volt a szomszéd épületben. Mindenki mondta hogy ez az év legnagyobb bulija de azért ez engem is meglepett. A pince minden egyes szegletébe pult volt és zene, meg persze e sátor az udvaron, forraltborral és egyéb finomságokkal:D Sajnos az esti fényképek nem sikerültek túl jól de ezt meg lehet ugye érteni:)

A szombat városnézéssel telt, de előtte főztünk egy kis ebédet magunknak. Neve nem volt, mert Laci kb akkor találta ki de ízlett. Este Sebastiannak volt születésnapja /ő kettővel lakik mellettem/, így kicsit ahhoz csatlakoztunk.

Itt még nem tudtuk mi lesz az ebédből:D

Vasárnap bejártuk a kastély mögötti parkot. Ahol sikerült megtalálnunk a világ legveszélyesebb mászókáját. az egész kötélből van, é 16 alatt fel sem engednék rá senkit. Ugyanakkor iszonyatos jó móka. Ja és nem említettem volna még. 8 méter magas kb-ra:D Persze volt mókus is, szép fürge. Fürgébb, mint Ambró a fényképezőgéppel:)

A gőzösre sajnos nem volt időnk felülni, de egyszer ki akarom próbálni:D

A vonat este 10 kor ment, így addig a helyi vendéglátó ipari egységekben ütöttük el az időt.

Nagyon jó kis hétvége volt. Mást is szívesen látok ha van kedve hasonlókhoz:D

Ezt még leírom. Ma halloween parti lesz a mi épületünkben. Jó szokás itt, hogy a szintek közül, akinek van kedve csinál saját pultot:D Mi mojitot fogunk árulni. Épp most hozták meg a többiek a 100 kg jeget:D:D

Üdv mindenkinek!!

Előre is elnézést, hogy megbontom az általános jókedélyt. Nem a szomorítás a célom.. Hanem csak hogy vigyázzatok magatokra.
Pont egy hete, 23.a előtti éjjelen baleset történt a XI. kerületben, a Budafoki út végefelé. A szitáló esőben egy autó megcsúszott, valószínűleg megprödült és telejes lendületből nekicsapódott a lámpaoszlopnak.
Az egyik legjobb barátom, évfolyamtársunk öccse volt az. A barátnőjétől ment hazafele, fáradt volt, gyorsan ment, valószínűleg eléggé gyorsan. (Amúgy gépészmérnöknek tanult, 3ad éven, 21 éves)
Tudom, nem ismeritek, lehet, hogy nem is kéne posztolnom. De olyan egyszerűen vége lehet egy életnek..Ennyit ér..

Ennyi. Szóval nem frenkizni autóval, ESZED LEGYEN!

 

http://www.hirado.hu/Hirek/2009/10/23/00/Halalos_kozuti_baleset_a_XI_keruletben_Csak_a.aspx

Szevasztok!

Gondoltam megosztom mindenkivel, hogy még élek. Bizonyítékképen egy képet is küldök, amin én vagyok látható egy motoron.

Remélem veletek minden rendben, vigyázzatok magatokra, kerüljétek a disznóinfluenzát!!! Gratulálok a diplomásoknak, és a nem diplomásoknak is. Szeretlek benneteket!

Üdvözlettel:

Albin a cserediák

ui.: Viszlát Elnök Úr! Ja és még valami. Tudjátok mi lengi körül mostanában az életemet: a

"METÁLMÁNIA"   :-)

Sziasztok!

Nem igazán akarok sokat írni ehhez a bejegyzéshez, a képek magukért beszélnek :-)

Először a hölgyek

És az urak. Banyi kétszer lesz, mindenkitől elnézést ezért, de hát megérdemli...

Mi is ott voltunk, de csak kicsiben (lépcső közepe, ill. jobb oldal, nagyító segítségével)

És még két kép

Hát ennyi.

Jövőre ugyan itt, majdnem ugyan ekkor, remélem teljes létszámmal!

pörki

Epizód 5

Október 5.-6. Hétfő-Kedd – Finish

Hát eljött a nagyon hosszú bejegyzés utolsó fejezete is, Barcelonai kalandom utolsó epizódja.

Hétfőn viszonylag korán keltünk, hogy meglátogassuk a Barcelona-tól 50km-re lévő látványosságot, a Montserrat hegyett, aminek tetején egy kolostorban lakik a katalánok kicsi, fekete szentje. Próbáltam nem rasszistán feltenni a kérdést Ismael-nek hogy ez hogy lehet, hiszen itt elég erős a katolikus vallás történelme. Mondta hogy, hát igen azért ez neki is furcsa, de nem tudott rá magyarázatot adni. A hegy maga a világon egyedülálló formákkal és kőzettel rendelkezik, hát én nem értek hozzá, de tény hogy elég jól nézett ki, az biztos.

A hegytetőn lévő kávézóban iszogatva egyszer csak egy öreg házaspár áll meg nem messze tőlünk és beszélik, hogy „Azt nézd, hát nem gyönyörű a kilátás!”, erre köszönünk az öregeknek, hogy „Szép jó napot kívánunk, mi is magyarok vagyunk!” Nagyon megörültek és aztán mondták hogy egy egész busznyi nyugdíjas jött, amit később tapasztaltunk is, több volt a magyar beszéd ott a világ egy eldugott részén, mint néha Siófokon. Ismael már kezdte elhinni, hogy a magyarok elől nincs menekvés, mindenhol ott vannak:). Egy „Viszlát!” erejéig módjában is állt először használni magyar tudását, csak mert a „Viszontlátásra!” már túl bonyolultnak tűnt.

Megnéztük a kolostort és benne a kis csoki szent lányt is, valamint a gyertya parkot is ahol több száz gyertya ég az év minden napján folyamatosan. A következő kép is a hegyen készült, bár ez már más témában. Igen, Ismael pólóján egy gyönyörű robbantott ábra látható, a régi hippi Volkswagen-ről:), próbáltam csereakcióban megszerezni, de ezt ajándékként kapta vkitől.

A visszaút után megnéztük Tarragona nevezetességeit is. Az egyik ilyen nevezetesség a kastély építés, ami inkább toronynak tűnik, de mindenképp kemény lehet megépíteni egy ilyet. Egy ilyen eseményt megörökítő szobor az alábbi is.

Elég durva, néha akár 7 emeletes is lehet egy ilyen emberépítmény. Egy másik kedves szobor ugyanezen az utcán egy öreg bácsikát ábrázol, aki ül egy padon. Hát így nem nagy szám hallani, de az a kedves az egészben, hogy egy idős bácsi emlékére készítették, aki szinte minden napját azon a padon üldögélve töltötte, és miután meghalt pár éve, szobor mását ültették helyére. A sétánkat a római időkből származó romok megtekintése követte. Tarragona az ókori római időkben az Ibériai félsziget fővárosa volt Tarraco néven. Láttunk egész jó állapotban lévő a amfiteátrum-ot és tereket, volt olyan is hogy egy-egy római faldarabot beépítettek az újonnan épült házakba, szóval békésen megélt egymás mellett a régi és az új. 

Este a sok mászkálástól hullafáradtan korábban feküdtünk, mivel másnap már eljött a hazautazás ideje sajnos. Kedd reggel még beugrottunk Ismael egyetemére, mert valamit meg kellett beszélnie a konzulensével. Hát nyugodt szívvel állíthatom, hogy sem a spanyol egyetemek, sem a hollandiaiak nem vehetik fel szépségben a versenyt a ’K’ épületünkkel!

Bizony ez a 6 nap gyorsan véget ért, hatalmas élmény volt, és mindenkinek ajánlom, hogy ha teheti, egyszer az életében utazzon el erre a környékre, nem fogja megbánni.

Ismael barátunktól is búcsút vettünk, és megbeszéltük, hogy legközelebb Budapesten találkozunk, a következő nyáron!

A tegnapi napon volt egy hónapja, hogy megműtöttek (porckorongsérvvel) Szegeden.  Úgy gondoltam (és mivel megígértem :)), megosztom veletek néhány kórházi élményemet. Bármit is gondolnátok, tapasztalatból mondhatom, hogy kórházban lenni alapvetően nem jó. :) Hiába az összkomfortos szoba, a közös zuhanyzó és WC, 24 órában minimum 4 vérnyomás és lázmérés, valamint a teljes ellátás, azt kívánom nektek, hogy soha ne legyen szükségetek kórházzal való szorosabb találkozásra, inkább legyetek egészségesek! :)

A kórház egyébként nagyon rendben volt, szerintem nem olyan rég volt felújítva az osztály, ahol feküdtem, a zuhanyzó és a WC is korrekt volt. A nővérekre sem lehetett panaszom, kedvesek voltak, hoztak mindig fájdalomcsillapítót, ha kértem (amire mellesleg sokszor szükség is volt :)). A doki, aki műtött, eszméletlen csóka, nem találkoztam még ilyen emberrel. Mindene a szakmája. De tényleg, mindene! És mivel nagyon jó benne, rengeteg betege van, és ez az összes idejét felemészti. Hétfőn reggel 8-től délután 5-ig rendel, keddtől péntekig délután 3-ig minden nap operál. Emellett a SZOTE-n tart 1-2 órát valamint, benne van egy magánklinikában is. Ha ez nem lenne elég, szombaton és vasárnap is bejött a reggeli vizitre. Nem tudom, hogy van minderre energiája, szerintem vagy földönkívüli, vagy titokban van egy klónja, mást nem nagyon tudok elképzelni. :) Ami a legjobb, hogy a betegeit emberként kezeli és látszott rajta, hogy szereti, amit csinál (mellesleg ezt a szakmát máshogy nem is lehet), úgyhogy még sok tucat ilyen orvost kívánok az egészségügybe!

És most a körülmények után az élményekről pár szót. A kórházban általában a legmeghatározóbb dolgok az unalom és a fájdalom. Én egy nappal a műtét előtt feküdtem be, akárcsak az ágyszomszédom, Józsi. Sokat dumáltunk, és már rögtön az első napon meg kellett állapítanunk, hogy az idő itt valami más dimenzióban telik, és a legnagyobb ellenség az óra… :) Műtét előtti napon még kimentünk TV-t nézni a társalgóba, de hallgattam én rádiót, kipörgettem a játékokat a telefonomon, fejtettem keresztrejtvényt, olvastam, az idő ezalatt egy csiga és egy lajhár keverékének a sebességével vánszorgott. A műtét után, a fájdalom miatt pedig az embernek nincs kedve semmit csinálni, így az idő, ha lehetséges, még lassabban telik, amin egyébként már csak nevetni tudtunk. :)

A műtétről. A műtétre a kórházban töltött második napomon kb. 11 óra körül került sor. Mondhatjuk, hogy már türelmetlenül vártam, de nem azért mert mazochista vagyok, hanem csak szerettem volna túllenni rajta. Éjféltől kezdve böjtölnöm kellett (se víz se étel) így délelőtt, pótlandó a folyadékot, kaptam egy szép kis művénát némi infúzióval megbolondítva a bal kézfejembe. Kaptam továbbá egy altató pirulát és a nővérke szólt, hogy vetkőzzek le. Megkérdeztem, hogy az alsógatyát is le kell-e dobni, mire ő – Hát persze! De ez azért aranyos volt. :) -  Ezután megkezdődött utazásom a műtő felé. Kitoltak a kórteremből, lementünk a liften át, majd egy előtérbe érkeztünk. Itt búcsút inthettem Juditnak, erre volt is elég idő, mivel elég nagy volt a forgalom. Itt aztán át kellett másszak egy másik ágyra. Majd tovább toltak egy folyosóra, ahonnan a műtők nyíltak. A műtő előtt megint volt időm nézelődni. Kaptam egy menő sapkát, hogy ne hulljon szanaszét a hajam :), meg feltapasztottak rám pár tappancsot. Egy szobában láttam egy nőcit egy telefon társaságában, tisztára, mint a filmekben, hogy le tudják állítani a sebészt :). Előttem, a folyosó végén két másik nőci beszélgetett, balra pedig megcsodálhattam, amint épp cserélik a filmet a röntgen gépben. Kisvártatva betoltak a műtőbe, ahol megint át kellett másznom egy speciális ágyra. Miközben toltak jól körbenéztem, láttam, hogy egy plexivel elválasztott helységben nagyon készülnek valamire, pár műtős épp bemosakodott. - Tisztára mint egy disznóvágás, gondoltam :) - Bent egy hatalmas plazma volt a falon, hátul meg egy kisebb, amin nyugtató képek mentek. Itt már nagyon sertepertéltek körülöttem. Megkérdezték ki vagyok, mi vagyok, majd megérkezett a szakálas, nagydarab altatóorvos :). Tőle kaptam egy szurit az infúzió mellé, majd rám tett egy maszkot – Ez tiszta oxigén, lélegezzen nyugodtan! – felszólítással. Én így is tettem, egészen 4-et sikerült szippantanom…

… A kórteremben eszméltem fel, szüleim és Judit társaságában. A normális, kijózanodós ébredés előtt egy 2 órát töltöttem egyes barátainktól már jól ismert, nem emlékezős állapotban :). A körülmények ugyan mások voltak, de a hatás hasonló. Azt leszámítva, hogy állítólag iszonyatosan fáztam és annyira vacogtam, hogy a fogaim egyfolytában összekocogtak. Közben kérdezték hogy vagyok, mire azt mondtam, hogy – A manóba, de hideg van!-  Kaptam egy vastag takarót, ami alól meg folyton kidugtam a lábam, hiába nyugtattak. Műtét után még 4 óráig nem lehetett inni, mivel a garatot megviselte a cső, amit ledugtak a lélegeztető miatt. Ezért citromot nyalattak velem. Judit megkérdezte, hogy mit szeretnék még, mire én állítólag azt feleltem – Tortát! - :) Hát nem egyértelmű?! :)

Éjszaka 3-4 körül a nővérkék jöttek fürdetni. A hajnali 3-4 körüli fürdés egyébként, nem tudom milyen okból kifolyólag, de nagyon sarkalatos dolog volt a nővéreknél. Tisztára, mint a seregben, ébresztőt fújtak és még ki sem nyílt rendesen a szemem, úgy kizavartak zuhanyozni, mint a pinty. A közvetlen a műtét utáni időszak egyébként elég küzdelmes volt. Másnap már megmutatták hogyan keljünk fel. De általában semmilyen mozdulat nem volt egyértelmű. Kivenni valamit a szekrényből, vagy elcsoszogni valamiért, ne adj Isten megfordulni az ágyban, de sorolhatnám még, ezek mind-mind átgondolandó műveletek voltak. Ami pedig véletlenül leesett a földre, az bizony ott is maradt :). Az első reggeli is vicces volt. Már eléggé éhes voltam, de mikor felültem, valahogy elment az étvágyam… De muszáj volt enni, úgyhogy erőt vettem magamon és legyűrtem a falatokat. Abba pedig bele sem mertem gondolni mi lesz akkor, hogyha a sok kaja egyszer a másik végen ki akar majd jönni :). Erről eszembe jutott még, hogy első éjszaka, még a Levitől hallott történetből okulva, eltöltöttem pár romantikus percet a kórházi kacsával, nehogy aztán a katéterrel kelljen meghitt viszonyba kerülnöm…:) Összegezve, ez az időszak elég kellemetlen volt, de napról-napra egyre jobban lettem.

Na ez, ahogy elnézem jó hosszúra sikeredett, úgyhogy most be is fejezem. Történtek még vicces dolgok a kórházban, de ezeket majd inkább személyesen egy kis alkohol társaságában mesélem el :).

Sziasztok!

Egy részlet a jegterasz.hu-ról:

Kedves Vendégeink!

Október 22-én 18.00 - 22 óráig  INGYENES BEKORCSOLYÁZÁSSAL NYIT A JÉGTERASZ!
Várunk mindenkit sok szeretettel és jégdiszkóval!

Mivel okt 23 ünnep, lehet sokan lesznek, lehet, hogy nem;)

Jó korizást mindenkinek erre a szezonra:)

Üdv:

Andi

Szeja!

Isten életessen születésnapod alkalmábol Boss!

:D

(csaj hogy jó legyen minden napod, a továbbiakban: http://thingsthatexciteme.tumblr.com/)

pörki - bubi voltam/tunk

Az utolsó előtt epizód előtt azért mindenki nézze meg az eggyel korábbi bejegyzést Pörkitől. Szép színvonalas kis videó.

Epizód 4

Október 4. Vasárnap – Irány a tengerpart

Délután 2 körül sikerült felébredni és találkoztunk Ismael lakótársával, aki amúgy homár, de mivel se smárni nem láttuk barátjával, se nem fogdosott minket, vagy kacsingatott ránk, ahogy az előzetes viccelődések alapján számítottunk rá, így nem volt vele baj, sőt rendesnek tűnt és jól el is lehetett beszélgetni vele. Úgy gondoltunk, hogy az előző fárasztó éjszaka után a tengerparton töltődünk fel, ha már egyszer Tarragona-nak ebből egyszerre 4 is van. Szóval „Irány a tengerpart!”  „Let’s go to the beach!” avagy spanyolul: „¡Vamos a la playa!”, aki nem ismerné a klasszikust annak:

https://www.youtube.com/watch?v=6ijSNtQKKy8

Isma elvitt minket az egyik legszebb beachre, ami egy kis lagúnában volt, persze a pálmafák itt sem maradhatnak el.  

Mivel még sosem voltam a Földközi tengernél, ezért kb. olyan voltam, mint egy igazi kisgyerek, gyorsan a hullámok közé vetettem magam és vigyorogtam, mint ha muszáj lenne:). Mondjuk egy idő után abba hagytam, mert annyira hihetetlenül sós volt a víz, hogy az már nem volt finom. A víz kellemes 23-24 °C –os lehetett, szóval úszkáltunk egy jót. Bár Isma megnyugtatásul elmondta, hogy a cápák náluk egyáltalán nem jellemzőek, de azért egy éve kifogtak egyet a közelben, ami nagyon nagy meglepetés volt számukra…hát még nekem. Valahogy túléltük a strandolást, jó érzés volt azért októberben, szinte nyári körülmények között lubickolni ott. Ismael hagyott is egy romantikus üzenetet a csinos magyar lányoknak, és üdvözletét küldi: 

A strandolás után megszáradva, egy hónapra elegendő sót söpörtünk le magunkról, majd neki indultunk, hogy megkóstoljuk a spanyol nemzeti ételt a paella-t. Ismael 2 barátja is csatlakozott a csapathoz. Egyiküknek egy új Opel Astrája volt, az első ülés támlájáig tartó panorámás csajozós szélvédővel, hát olyat se láttam még, de nagyon tetszett. Azonban a srác már nagyon megunta öreg (1,5 éves) járgányát és egy Cabrio BMW-n gondolkozott, csak félt ha megveszi akkor felvágják a bőrtetőt…hát sajnáltam is a problémái miatt. Amúgy általánosságban elmondható hogy Spanyolországban, sok minden jobb mint itthon, de a közbiztonság nem ezek közé tartozik. Na szóval vissza a vacsihoz, amíg nem hozzák ki a főételt addig alap hogy az asztalon legyen szeletelt bagett, amit egy kis oliva olajjal meglocsolnak és megsóznak, így előkészítik a gyomrukat a lakomára. A főétel, a paella egy tenger gyümölcseiből álló rizses tál, a tetején egész garnélarákokkal, nagyon pofásan néz ki és ízletes. Itt lesz egy guszta kép a vacsiról ha megérkezik KintiCsabitól.

 A vacsi mellé hogy teljesen spanyolosra vegyük a figurát sangriát ittunk. Egy literes kancsóban adták egy fakanállal, hogy azzal tartsuk vissza a sok citrusfélét ami benne úszkált. Amúgy furcsának tartottuk, hogy egy elég elegáns helyre ültünk be és abrosz mégse volt az asztalon, mondjuk később kiderült hogy miért. A legtöbb kajájukban mindenféle rák, kagyló és ilyesmik vannak amit kézzel kell szétszedni és ennek köszönhetően a kaja egy bizonyos része az  asztalra mászik. Borravalót nem szokás adni, de fel se számolják, még ilyen elegáns helyen is ritkán adnak, pedig a pincér végig a rendelkezésünkre állt és csinálta a hangulatot. A kaja után benéztünk 1-2 sörre egy közeli kocsmába, ahol a helyi sört a Rosita-t kóstoltuk meg. Ennek az az érdekessége, hogy az erjesztés egy szakaszában már palackozzák, és az erjedési folyamat ott fejeződik be. Az íze nekem leginkább a búzasörre hasonlított. Az asztalnál, mivel mindkét sofőr ivott, felmerült a kérdés hogy ez akkor hogy is van? Mint kiderült náluk elég komoly tűréshatár van ami még olyan 4-5 sört megenged, oké azok csak 0,3l –ek, de akkor is furcsa az én szememnek. Azon meg Ők döbbentek le teljesen, hogy nálunk zéró tolerancia van. Nem tudják azt elképzelni, hogy lehet ezt a szinte alanyi jogot tiltani:). Isma egyik barátja elmesélt, hogy az Ő falujukban olyan van, hogyha megállít a rendőr és a szonda nem mutat ki alkoholt akkor a megállított kap ezért 10€-t! Bár mondta hogy náluk ebből senki sem gazdagszik meg mert szinte soha sem fordul elő hogy ne innának vezetés előtt…

Epizód 3

Október 3. Szombat – Egy kis Barcelona még, majd irány Tarragona

Reggel 9-kor most, csak én keltem fel reggelizni, mivel KintiCsabi és Isma képtelen volt rá. Aztán 11-kor újra kelni kellett a kiköltözés miatt. Fáradtan, de újra nekiindultunk megnézni a várost, egy erős kávé után persze, ami mellé csábító nevű bikini-t kértünk de kiderült spanyolul csak egy szenvicsfajtát takar, ami még nem is tanga alakú:( . Érdekesség még hogy itt gyakran a kávé mellé egy pohár jeget is kérnek, amire ízesítés után ráöntik a kávét. Ismael is mindig ilyet ivott, de sztem nem volt valami jó.

Az utcánk végén a kikötőnél megnéztük a Colombus szobrot, ami állítólag Amerika felé mutat, de ahogy számolgattunk és Isma szerint is az az irány inkább Afrika, de sebaj jól hangzik azért.

A kikötőben volt egy érdekes híd, ami nem felnyílt, ha jött egy hajó, mint Amsterdamban például, hanem egyes darabjai elfordultak a pilléreken. Vicces megoldás.

A parton sétálva természetesen ismét magyarokba botlottunk, hát igen mondtuk is Ismának hogy magyarokkal mindenhol lehet találkozni. Irányunkat a Redbull Air Race színhelye felé vettük, épp aznap volt Barcelonában futam. Egy jó órás gyaloglás után már ott is voltunk, de egy vadászgép repülő show után elindultunk éttermet keresni. A parttól távolodva egyre olcsóbb helyeket találtunk, majd meg is álltunk egy menü-s helyen. Itt a menü egy előételből (garnélás rizottó - fincsi), egy főételből (rántott hús sültkrumplival – nagyon rossz), egy üdítőből, egy desszertből (csokis shake féleség - fincsi) és egy kávéból állt 9€-ért. Egy kis érdekesség, hogy ha azt akarjátok, hogy hülyének nézzenek a pincérek, akkor kérj narancslét az ebéd mellé. Miután nem értettem a pincér furcsálló tekintetét, Ismael elmagyarázta hogy náluk a narancslé csak reggelinél szokás, máskor inni az nekik olyan furcsa lehet, mint mondjuk látni ahogy Levi egy pohár tejet kér:). Jóllaktunk és irányba vettük a Barca stadiont. Ha már olyan híres és csak 95ezer ember fér el benne érdemes megnézni. Aznap épp meccse is volt a csapatnak így a stadion közelébe érve szaporodott a Barca mezes emberek száma. Isma egyik jó tanácsa annyiban merült ki, hogy a ’Viva la Real Madrid!’ mondatot csak magas életbiztosítás esetén használjuk. Nagyon fanatikusak a rajongók, többségük már 2 órával a meccs előtt kimennek, hogy lássák a játékosaikat megérkezni és körbeüvöltözzék őket. Nem vártunk sokat, így csak pár játékost láttunk, többek között a sérült Thierry Henry-t, szép nagy városi terepjáró Audi-ban. Amúgy az autókról annyit, hogy nem látni szinte egyetlen hivalkodó sportkocsit se Spanyolországban, Budapesten messze több fordul meg. Mindenki elvan a kis középkategóriás nyugati kocsijában, aki gazdagabb az esetleg Audival, BMW-vel vagy Mercivel jár. Nekiindultunk megnézni a zenés, fényeffektes szökőkutat, ami állítólag nagyon híres Barcelonában. Volt egy egész hosszú út ami mentén végig kis szökőkutak sorakoztak, az út végén pedig egy nagy kastély, előtte pedig egy hatalmas kör alakú szökőkút. A műsor szinkronban tolja a zenét a vízi effektekkel és a fényekkel, nagyon elképesztő.

A műsor később este még sokkal jobb lett volna, de indulnunk kellett Tarragona-ba. Az autópálya rengeteg elképesztő Barcelona körül, Ismael is csak GPS-el tudott kitalálni. Annak ellenére, hogy sokkal jobb autópályáik (katalánul: Autopista) vannak, a maximális sebességkorlát 120km/h, de mondjuk ennek ellenére mentünk 160-al is, mert a fix kamerákat nagy táblákkal jelölik. Emellett nagyon drága is, mert Tarragona-ba ami 100km-re van 2 fizetőkapunál is meg kellett állni és összesen kb. 10€-ót otthagyni. Laza 1 óra alatt oda is értünk. Ismaelnek szép kis albérlete van, az olyan átlagos felszerelésekkel, mint a PS2, 80cm-es LCD, hifirendszer és hasonlók. Egy óra pihenő után 11 körül nekiestünk KintiCsabival a vodkának, Isma pedig a feketevodkának, ez olyan áfonyás vodka keverék 20% körül. Mindkettő majdnem elfogyott úgy 3-ra, szóval ideje volt indulni a tízen pár km-re lévő Salou-ba a bulivárosba, ja és kocsival!...de reméltem Isma csak nem rúgott be nagyon attól a keveréktől. Megérkeztünk a városkába ahol tényleg szinte mindegyik házikó egy pub, diszkó vagy night klub volt. Az utcán minden hely előtt ilyen kerítők, szólítottak le hogy ilyen meg olyan kedvezményt kapunk, ha hozzájuk megyünk be. A legviccesebb egy Pákó szerű figura volt aki vetkőzős táncos lányokkal próbált minket csábítani, és ahogy szóba elegyedtünk vele akkor már alig akart minket elengedni. Ismael tervezett helyére nem sikerült bejutnunk, mert már későn fél 4kor értünk oda, és akkor már nem volt akciós a dolog. Hát választottunk egy másik forgalmasnak tűnő helyet. Itt nagyon jó kis diszkózene ment és sok szép fiatal csaj is volt szóval kértünk egy sört, amit kicsit benéztünk és 4,5€-ba fájt, de ugye ittunk már Amsterdamban 6€-ért is...okos dolog nem megkérdezni az árat rendelés előtt... A csajokkal viszont nagy bajban voltunk, amint odamentünk hozzájuk és angolul megszólaltunk, már magyaráztak is hangosan spanyolul és leléptek, szinte biztos hogy azt mondták gyere bébi utánam, tegyél magadévá...vagy inkább ezzel vigasztaltuk magunkat:). Pár próba után nem is próbálkoztunk tovább, majd egy szebb csajt láttam magában a tánctéren, gondoltam adok egy esélyt a dolognak. Odamentem és kérdeztem, hogy nincs-e kedve táncolni, majd jött az ismerős fejrázás, gondoltam nem adom fel megkérdeztem, hogy beszél-e azért angolul, amire mutatja, hogy picit, de már halvány mosoly azért van. Aztán mondtam neki hogy szeretnék egy szép spanyol lánnyal táncolni és hogy egy szám erejére lenne-e kedve csörögni. A válasz totális siker, mosolyog és mondja, hogy persze oké. Na ebben a pillanatban egy kéz fogja meg a vállamat és az előző lányokéhoz hasonlóan erősen, nagy hévvel magyaráz nekem valamit spanyolul, csak hogy ez egy nagyobbacska srác volt... Nemzetközi jeleit megértve sűrűn bocsánatot kértem tőle, meg hogy nincs semmi para, de akkor már Ismael rémült fejjel húz is elfelé... Elmagyarázta hogy itt nagyon nem érdemes még csak bocsánatot se kérni hanem elhúzni gyorsan, mert könnyen nagyobb bajom is lehet, mint egy elmulasztott tánc... Így az est további részét tisztes távolságból folytattuk. Olyan fél 8 körül végül ismét a biztonságiak tessékeltek ki minket, hogy zárás van.

Robinak igazat adva jelentkezem megint, meg persze, hogy ne csak egy országról olvassatok a héten:D

A múlt héten még mindig a nyelvtanfolyam padjait koptattunk így péntekre persze kellett valami kikapcsolódás. Szerencsére nem kellett messzire mennem csak ide a szomszéd épületbe ahol Happy Hour party volt egészen otthoni árakkal, persze csak fél óráig tartott egy, egy akció meg szünet is volt, de  legalább a gyengébbek rápihenhettek a következő változatra. 9-től indult a móka így én fél 11 körül értem oda. Nem volt kb senki:D De mire ittam két Cuba libret addigra megjöttek a francia lányok:D

Gertran / az egyik srác/ kissé kipirulva érkezett.. Kérdeztük is, hogy mi van vele. Erre elmesélte, hogy idefele jövet látott valamit világítani az utcán. Mikor közelebb ment kiderült egy kuka ég ott elég rendesen:D Jó polgárhoz méltón felhíta a tűzoltókat. Erre kicsit később megjelent 3 tűzoltó autó, egy rendőr, meg egy mentő. Elég komolyan veszik errefelé a dolgokat:D

Kineveztük őt így a nap hősének meg egyéb ilyeneknek amiket nem értettem franciául. Az ijedségre ittunk egy sört, aztán...:P Egészen beindult a party. Végre lehetett táncolni. A tánctér közepén volt egy rúd egy emelvényen, mivel gogo girl nem járt hozzá a lányokat küldtük fel... Fénykép sajnos nem készült. Ilyet javasolni fogok az old's-ba is, mert nagyon megéri:D A kettőt fizet 3at vihet jäger akció után indultam aludni /kb 3 volt már/ mert másnap korán kellett kelnem. Az estéhez hozzátartozik, a finn lány új hajjal érkezett. Én megemlítettem neki. Ettől viszont el volt ájulva, úgy tűnik arra felé nem szokás az ilyesmi:D

Amiért másnap korán keltem az pedig az, hogy elmentünk Stuttgartba a Porsche múzeumba. Egy óra volt a vonat, kedvezményes jegyet vettünk mert 3an voltunk. Azt viszont már csak a kaller mondta, hogy az IC-re nem jó. Viszont jó fej volt, mert mikor mondtuk neki, mi ezt nem tudtuk egyszerűen tovább ment:D

A hely kívülről nézve elég futurisztikus, most épült kevesebb, mint egy éve. De ami bent van. Szerintem még most is emésztem. Porschek a kezdetektől napjainkig. Minden ami volt. versenyautók, Kínának szánt tanulmány. A legdurvább pedig hogy az összes autó versenykész. Az egyik, egy hete jött vissza egy veterán versenyről Angliából. Fényképeztem egy csomót de telefonnal nem sikerültek túl jól. Ezért itt megnézhetitek egy hozzáértő képeit ugyaninnen:galeria.totalcar.hu/kozelet/2009/04/07/izzadt_ideges_szobrok_szentelye_porschemuzeum/

Tényleg ott voltam:D

Ami végül kiverte a biztosítékot egy robbantott ábraként kiállított motor volt. No, de nem ez volt az érdekes hanem, hogy 70-ban építették, 4,5 literes, 12 hengeres, 1200 lóerős és léghűtéses!

Ami kicsit kilógott a sorból az egy 3 darabba vágott Boxter volt. De olyan szinten igazi volt hogy a kesztyűtartóban benn volt a gépkönyv is persze félbevágva:D

Diákjeggyel csak 4 €. Szóval, aki véletlenül errejár és akarja, szívesen elviszem:)

U.I.: Persze csak ha lesz nála rendes fényképezőgép:P

Epizód 2

Október 2. Péntek Barcelona felfedezése

Reggel 9-re felkeltünk, mert reggeli is járt a szálláshoz, ami nem volt túl nagy, de ilyenkor gyógyhatású bármi étel-ital. Aztán még kicsit pihentünk mielőtt találkoztunk volna Ismael barátunkkal. A megbeszélt találkozóhely a Sagrada Família nevű Gaudí által tervezett templomnál volt. 1883 óta építik és még mindig nem fejezték be teljesen, de így is Barcelona egyik jelképe, gyönyörű!, pedig én nem vagyok nagyon odáig a templomokért. Egy laza spanyolos másfél órás késés után Isma is megérkezett. Egy kis kávézás a templom tövénél, majd félórás bámulás a templom körül.

Ezután állandó parkolóhelyet kerestünk Isma kocsijának. Természetesen Seat kocsi volt, asszem 3 ajtós Ibiza. Na ez olyan könnyű volt mint Budapesten… Végül az egyik hegyükön a Montjuic-on (az ottani Gellért hegy) találtunk nem fizetős helyet. Ha már ott voltunk fel is mentünk a tetejére. Hát tényleg olyasmi volt, mint a Gellért hegy csak a Duna helyett a tengerre volt szép kilátás. A kikötőben K épület nagyságú luxushajók álldogáltak… Pár sztárfotó is készült: 

Ezután Ismaelt is beköltöztettük a kis lyukba, majd kisebb pihenés után elindultunk a város másik végén található hegyen felépített, szintén Gaudí által tervezett parkba. A hegyet Laurával együtt másztuk meg, ami nem volt kis meló, de legalább a tetején okos kis ügyeskedő házi készítésű jeges Mojito-val üzletelt. 

A hegytetőről az egész városra rá lehetett látni, azért Budapesten több zöldet lehet látni a városban szétszórva, mint itt, de nem panaszkodom szép volt a kilátás. A park is amit említettem egyszer őrületes volt, tele volt mozaik képekkel amiket állítólag egytől egyig újrafelhasznált elemekből raktak össze. 

A park és a város híres kabalája ez a gyíkszerűség, de egyesek szerint gekkó...

A városnézés után visszamentünk a szállásra hogy bemelegítsük magunkat az esti bulizásra. Hát a Fütyi az nagyon nagy sikert aratott spanyol barátaink között. Laura még az elején mondogatta, hogy nagyon finom, de túl erős és simogatta a mellkasát, hogy hol érzi a melegséget:). Aztán pár körrel odébb már azt figyeltem, hogy a barátjával hogyan osztoznak az utolsó kortyokon:). Meg is lett a hatása, edzetlenebb barátaink gyorsan dülöngélni kezdtek:). Pár sör után az utcán folytattuk a bemelegítést hála az éjszakai mozgó sörárusoknak. Nagyon rendes tőlük, hogy a buliban 2€-ért kapható sört nekünk 1€-ért adták el, persze a boltból 0,5€-ért hozottakat:) Egy pubba betérve csocsózni hívtak a spanyolok. Na hát az nagyon kész volt, vas két különálló lábú bábuk voltak a rudakon... Mondtuk hogy ez meg mi???, erre mondják hogy náluk ilyen a csocsó, meg hogy mennyivel realisztikusabb a két láb, mint kettő az egybe fajta. Kikaptunk persze, de egy következő pubba elmentünk sört inni ahol ezért ingyen belépőt kaptunk egy másik diszkóba. Hát elmentünk táncolni is, de annyira nem jött be a zene és a hely, így korán 5-6 között már be is fejeztük az éjszakát.

Mivel lehet többen nem is tudják hogy mi a helyzet így nagyvonalakban vázolom. Erasmus során több haverra és pár jó barátra tettem szert, közülök is legelsőként és legjobban Ismaelt ismertem meg, de erről már sokat írtam itt a blogban. Barcelona „mellett” (100km) Tarragona-ban él és meghívott, hogy töltsünk náluk pár napot KintiCsabival. Ennek folyományaként 6 napot töltöttem nemrég Katalónia több részén. Rengeteg minden történt így a milyen volt kérdésekben élőben nehéz is válaszolni, hát összegyűjtöttem írásban. Elég hosszú beszámoló lett és már a blog se engedte publikálni, szóval epizódokként Pörki ötletére 2-3 naponta felrakok 1 napot hogy ne legyen annyira unalmas.

Epizód 1

Október 1. Csütörtök – Megjöttünk Barcelona

Ferihegyen találkoztam KintiCsabival és a Check-in után a vámmentes részben vásároltunk némi szuvenírt spanyol barátainknak egy üveg meggyes-mézes Fütyi és egy üveg barackpálinka formájában. A repülőút 2 és fél óra alatt meg is volt. A város felülről könnyen megismerhető, a híres négyzetrácsos mintázatáról, hát igen, Barcelona is egy megtervezett város.

Landolás után az első szembetűnő különbség a jó idő mellett a pálmafák voltak. Egy közvetlen buszjárattal bementünk a központba ahol vártunk egy kicsit Marc-ra, aki 2 percre lakik onnan. Elvezetett minket a szállásra, ami kiderült, hogy a fő utcán a La Ramblas-on (az ottani Andrássy-n) van. Ez a hosszú utca egyrészt híres az élő szobrairól, Marc szerint ez volt az első hely ahol ezt csinálták, a többi város (én pl. Amsterdamban láttam ilyen élő Darth Vader, Pókember, Jacko stb. szobrokat, akikkel pénzért lehet fotózkodni) innen lopta az ötletet. Másrészt híres még a zsebtolvajokról és az éjszakai illegális drog és alkohol árusairól. A szállás inkább egy pici lyukra hasonlított, de mivel a központban volt és 22€-ós ár is olcsónak számít, így meg voltunk vele elégedve. A szállásfoglalás után körbenéztünk a római óvárosban ahol Marc általános sulija is volt. A lenti képen az itteni udvaron csináltunk képet. A falon lövésnyomoknak látszó lyukak, valójában is azok, még a polgárháború idejéből.

Visszamentünk a főtér közelébe ahol találkoztunk Laurával egy másik Erasmus-os ismerőssel. Bevásároltunk és kicsit körbejártuk a környéket. Az út egyik legrosszabb pillanata ekkor jött. Az egyik főbb utcán sétálva látom, hogy egy srác nagy lendülettel smárolja barátnőjét, mondom de szép is ez, megnézem milyen a csaj… Fiú volt… Na ott sokkot kaptam, ilyet még életemben nem láttam… A spanyol kísérőink mondták hogy nekik se tetszik, de ez náluk már nagyon elterjed. Ezután nem sokkal Laura és Marc is ment a dolgára, de Marc-kal megbeszéltük hogy este találkozunk és elmegyünk bulizni. Épp egy Erasmus buli lesz este, de sajnos csak 1-2 ig tud majd velünk maradni, mert Pénteken 8-ra be kell mennie a suliba. Ezekután Csabival elmentünk egy kis sörözőbe és megittuk az első spanyol sörünket az ott elterjedt Estoria-t. Irány a szállás és gondoltuk még elmegyünk megnézni Barcelona híres szökőkútját, de eleredt az eső és inkább pihentünk az estére. Este metróval mentünk, hát az is nagy élmény volt. A legújabb metró olyan, mint a Kombínó, az egész kocsin végiglátni, nagy flash amikor kanyarodik, vagy emelkedik. A jegy 10 alkalomra csak 7,2€ és átszálláskor nem kell újat lyukasztani. A buli helyre korán, 10 körül értünk, de így legalább volt szabad asztal és kényelmesen megihattuk az első körünk. A beszélgetés közben KintiCsabi spanyolját akarta csiszolgatni, így jött elő valahogy Marc-tól megkérdeztük hogy mondják azt hogy kérek egy levest. A kérek részére nem emlékszem, de a leves az ’sopas’ (kiejtés: szopás), na ott aztán fulladtunk a röhögéstől, hogy Magyarországon inkább ne kérjen spanyolul levest :D A 4.-5. sör környékén már tele volt a hely, szép lányokkal is. Marc ’Let’s pick up some girls!’ felszólításának engedelmeskedve csajok után néztünk. Dumálgattunk csinos belga, finn, lengyel, kínai lányokkal és gyorsan el is telt az idő. Egyszer csak egy szőke helyes csaj nagy mosollyal odajön, hogy sziiiaaaa. Az esti beidegződéssel egy gyors ’Hi, nice to meet you!’ –val válaszoltam, amire a ’Te is magyar vagy, nem?!’ kérdés jött. Kicsit csodálkoztam, aztán meg hogy: ’Mert látom hogy Műegyetemista vagy!’ Erre leesett, hogy az egyen pólónkban vagyok, szóval plusz egy pont a pólónak! Rögtön odaszól egy nem messze álló bomba kiscsajnak hogy ’Nézd már, magyarok!’ Kiderül, hogy Debreceniek, Erasmusos-ok Barcelonában és hogy szeptember óta ott vannak, amikor visszakérdeznek, hogy mert mi mikor érkeztünk akkor kicsit meglepődtek a ’Ma délután’ válaszon:). A bulinak úgy 3 körül lett vége, a biztonságiak emberláncban pumpáltak ki minket az utcára. A szőke magyar csaj még benn volt WC-n Ő érte vissza akartunk menni, de azt sem engedték. A kiscsajjal közben dumálgatunk, kiderül hogy félig magyar csak ennek köszönhető a kreol szín és a Sába keresztnév. Amúgy nagyon szépen mutat ahogy épp egy „minőségi” 2€-s spanyol borba kapaszkodik, kb. úgy mint a kisbabák a cumisüvegükbe.  Közben megjön a szőke barátnője hogy focista vagyok-e? Mert akkor nagy kár, de a barátnője mindig csak focisokkal kezd… Na mondom ezt jó tudni akkor az „értelmes” srácok jönnek be neki…esélytelen:). Azonban úgy alakul hogy a szőke csajszi már megtalálta a maga németjét így a barátnőjét kénytelenek vagyunk elkísérni egy sétára a városban. A séta során kiderült hogy ízlését leszámítva nagyon jó fej a csaj így pár óra séta után másnap estére elhívtuk bulizni az ottani nagy diszkóba ahova készültünk. Kb. 6-7-re vissza is értünk, kicsit azért sajnáltuk Marc-ot akinek 8-ra suliba kellett (volna) mennie.

Ennyi a volt a mese mára, zárul móka miki mesetára:)

Üdvözlet Németországból!

Az előző hét kicsit eseménytelen volt az elsőhöz viszonyítva de azért a végére beindult:D

Szóval hét közben megy a nyelv tanfolyam meg ilyen. Épp ma jelentkeztem egy tesztre olyan mint amit megírtunk azért hogy ki melyik csoportba kerüljön, viszont most ezért még fog járni plusz 2 kredit és nincs semmilyen határ, vagyis a nyelvtanfolyam most már 6 kreditet fog érni, 21-ből nem is rossz már így az elején:D

Múlthét pénteken átcuccoltam a koliba is. Fényképet nem mutatok, mert még nincs rend, majd később. Az egésznek régikármánfílingje van:D A lépcsőfordulóban festés a falon meg hasonlók. Külön szobám van hatalmas beépített szekrénnyel szerintem minden lány ilyenről álmodik:D A konyhaközös 15re, van minden benne. Edény, evőeszköz két tűzhely és persze a hűtők. Nekem egy fél jutott úgyhogy elférek.

Aznap estére meg volt beszélve hogy uszoda buliba megyünk, az otthoni tapasztalatok után nem számítottam sokra, de...   Nem egészen olyan volt, mint otthon. Itt egy új 3 szintes uszodában volt az egész. Igazából nem is uszoda, mert a földszinten egy hatalmas élménymedence van a középpontban, meg még pár medence. Itt a térképe:D http://www.europabad-karlsruhe.de/Plaene.17.0.html

A franciákkal:D

Oh és persze van egy nagy aquapark csúszda is bennt, olyan amiben ketten el lehet férni egymás mellet. Nagyon nem volt gyenge:D Nem voltak túl sokan így el is lehetett férni, viszont a hangulat meg volt. Máténak aznap volt a születésnapja így a franciákkal intéztünk neki ingyen koktélt. Az véletlen hogy vödör lett belőle és együtt ittuk meg:D

Éjfélig tartott a móka, utána visszaindultam a koliba. Kicsit meglepődtem mikor visszaértem, mert Oktoberfest buli volt, a fél ersmusos társasággal egyetemben, így maradni kötelező volt:D Aztán az is kiderült, hogy csak kivételesen volt pénteken a buli, mert cseréltek valamelyik másik épülettel/ 5 épülete van a kolinak/. Amúgy minden csütörtökön van itt. Tiszta Régikármán! Nem tudom mi lesz majd a tanulással:D Nem tudom mikor kerültem ágyba, de a pálinka nagyon ízlett mindenkinek. Kösziiiiiii Peti!! /Lantos:)/

Októberfeszt Karlsruhe, jobboldalt kivételesen két spanyol

Hétvége pihenéssel, és a szinten lakók megismerésével telt. Tegnap a heti kocsmázós móka keretében a Gold nevű helyen voltunk, de mivel nem volt túl nagy nem kerekedett nagy party. Ellenben ma az egyik koliban lesz buli, ahol ma minden sör 1€ lesz. Így szerintem tömegre kell számítanunk:D

Remélem, otthon isztok rendesen!!!:)

Üdvesz mindenkinek

Avagy sztárfotó zárt körű építős buliból.. :-)

Hello mindenki!!

Jelentem élek, mint azt már páran tudjátok. Mióta itt vagyok most jutott rá idő, leüljek a gép elé nyugiban kicsit. Úgyhogy most megpróbálom leírni mi volt eddig,  remélem a végére is érek:D

Vasárnap este indult a vonat a keletiből 7óra 5 perckor. A másik srác a BME-ről akivel jöttem nevezzük Máténak, mert ez a neve. Na, ő  7 óra 1 perckor jelen meg. Persze ő is egész családdal.  Két öcsi egy hugi, no de a hugi! Az a lány aki Eppel Andrishoz járt „korrepetálásra” és ott lakik a koliban :D

Az út hosszú volt igaz csak ketten voltunk a kabinban, de én nem nagyon tudtam aludni. Minden országban jöttek az ellenőrök. A németeknél meg a fináncok, kérték az útlevelet, aztán ez enyémet rádión keresztül ellenőrizék is, de aztán nem bántottak:)

Kb 8ra értünk ide kiszálltunk a vonatból és a város közepén találtuk magunkat. Hideg volt nem volt nap és cipeltük a cuccainkat. Mivel csak 3 után tudtunk menni a szállásra mivel a család dolgozott /erről később:D/ gondoltuk elmegyünk az egyetemre. Gyalog meg a bőröndökkel, jó messze volt.

Aztán végre beértünk az egyetemre, nézegettük a térképet, erre valaki megszólal, hogy Erasmusosok vagyunk-e. Egy lengyel srác volt, aki épp a helyi Erasmus irodába tartott, mert ott volt nekünk épp jegy osztás, meg info.

Ott még nem voltak kész így ismerkedünk, volt ott egy finn lány két spanyol elsőre. Aztán megjöttek a franciák, majdnem a társaság fele francia vagy spanyol durva.

Elsőként vehettünk jegyet a heti eseményekre, meg kaptunk egy térképet meg infót, hogy mi, mikor, hol lesz. Aztán előkerült egy magyar lány is kicsit érdekes, de hát matematikus Debrecenből:D  Viszont jó volt mert nála letehettük a koliban a cuccokat addig még mehettünk a szállásra megnéztük a várost kicsit. Itt az egyetem mellett van egy kastély hatalmas parkkal, ami kör alakú. Kb az egész város ehhez igazodik, valami 20 út fut itt össze. A park gyönyörű és van kisvasút is nem csak mókus:D:D  4 körül aztán elmentünk a szállásra. Ez most Ettlingen-ben van ez kg negyed óra villamossal. Itt a városban a villamos a közlekedés, rengeteg van belőle és mindenfelé megy így persze drága mi meg bliccelünk, mert csak jövő héten kapjuk meg a diákoknak járó ingyen jegyet:D

Na szóval most egy családnál lakom ingyen elsejéig Mátéval. Nagy család, jó fejek, külön szobám van nagy a ház. Máté egész félévben itt szeretne maradni, meglátjuk belemennek-e:)

A Máté benne van a Fokolar /www.fokolare.hu/ nevezetű vallásos mozgalom, ez kb a katolikus AISEC, mindenütt van néhány család így laknak egymásnál, ha van valami. Nagyon jó fejek modernek a csávó mérnök mellesleg olasz, nem is szavazhat itt /most van a választás így elég sok minden szól erről/ a nő német.

Négy gyerek közül már csak kettő van itthon ők is asszem csak a szünetre. Szóval mindenki beszél németül, olaszul, angolul meg persze megint tudni kell, némelyik még franciául is. képzelhetitek milyen egy vacsora. Káromkodni viszont olaszul szoktak:P /Nagy Bayer München rajongók és ma kikapott 1:0-ra a Hamburgtól, volt itt minden mikor néztük a meccset:D/

Hol is tartottam….

Hétfőn este még visszamentünk a városba, mert volt egy kis eligazítás szerű, azután meg csoportonként a tutor-ok /ők a helyi seniorok csak nem isznak annyit, pedig sör az van:P/ elmentünk a kastély parkba és némi vodka narancs kíséretében  ismerkedős játékokat játszottunk. A legnagyobb az volt mikor mindenkinek húznia kellett egy tárgyat és úgy kellett róla mesélnie mintha azt ő a tegnapi buliban elhagyta volna aztán megtalálta, nekem egy könnyű jutott: az orvosi gumikesztyű:D

A keddi nap beiratkozással, számlanyitással meg ilyen adminisztrációval telt. Megismertük a helyi menzát is:) Vicces, mert 6 féle kaja van a sima részen és mindegyiknek egy külön sora van ahol kapni lehet ez a legolcsóbb és nem is rossz.  Este diszkó volta, de nem maradtunk sokáig mert eléggé hering party volt nem lehetett táncolni:(

Szerdán végre 9ig alhattunk, ami elég kevésnek tűnt azért. Délelőtt végre lett wifi hozzáférésünk az egyetemhez így lehetett figyelni, hogy a HK mennyi ösztöndíjat szán nekünk idén:P Délután elmentünk a Mediamarkt-ba mert Máté külső winchestere előző nap óta furán kattog, de nem működik. De sajnos egy óra alatt sem tudott döntésre jutni:)

Este persze megint közösség építés volt, 3 kocsma volt betervezve a diszkó előtt, de csak kettőben voltunk, mert a másodikban 1.10 volt a feles jäger és miután meghívtam a franciákat, mert nem  hittem el, hogy még nem ittak, elég jól rákaptak:D A diskoteq megint hering party volt, de legalább most volt  egy kis hangulatunk az előző helyből kifolyólag:P

Csütörtökön városismereti vetélkedő volt egy közös ebéd után. Mindenki húzott, hogy melyik csoportba kerüljön, én egy finn és egy lengyel lánnyal kerültem egy csoportba, meg persze egy rakat franciával. Jó móka volt az egész, kellett idegenekkel ölelkezve fényképezkedni, az egész csoportnak egy 60cm-es négyzetben állni, meg emberi piramist építeni. A sör váltó az meg sem kottyant, viszont mikor a ruhákból kellett minél hosszabb csíkot kirakni a  lányok nem voltak bevállalósak hiába unszoltuk őket:( Este újra diszkó a Krokokeller:D Itt végre volt hely táncolni így ez már adta valamelyest. Az 1.10 euros jäger után ide kellett volna jönnünk:D De állítólak ez még nem olyan jó hely itt, a legkomolyabb helyre a városban csak 23 fölött lehet bemenni, mondtam is , hogy tőlem mehetünk:)

A pénteki nap kirándulással telt Heidelbergben. Kb egy órára van vonattal. Szép régi város, szép régi romos várra.  Na, jó csak félig romos:D Viszont volt ott egy  fahordó, ami két emelt magas volt kb. állítólag 120 000 liter bor fér bele. Azért itt is tudnak ám élni:D Dél után a folyó parton pihentünk beszélgettünk, meg etettük a libákat és az egyetlen kacsát:D a spanyol lányok elnevezték Alfredónak hiába mondtam nekik, hogy egy német kacsához ez nem igazán passzol.  Este nem volt buli, de így is éjfélre értünk ide vissza.

A szombati nap bajor reggelivel indult 11-kor. Kaptunk fehérkolbász, sósperecet meg sört és lehetett repetázni:D A mustár viszont érdekes volt, úgy nézett ki, mint egy dizsoni viszont nagyon édes volt. Délután még körbejártuk az egyetemi épületeket. Aztán volt egy szabad esténk, de az erre nem volt egész elég:D

Ma délelőtt pörköltet főztünk nokedlival, mert ma este international dinner lesz, és azt gondoltuk akkor a háziaknak is megmutatjuk mi az. A sikert mutatja, hogy ha nem tettünk volna félre amit este elviszünk nem tudtunk volna:D

Most már átérzem mért írt Robika mindig sokat:) Ez is sok, de úgy el akarja mondani az ember.

Ha eljutnak hozzám, akkor teszek majd fel képeket is.

Üdvözlök mindenkit!

U.I.: Azért hiányoztok is:)

Ja, bicikli még nincs, de dolgozom rajta

holnaptól:) aki nem jön lemarad. nagy bölcsesség.

ja és ha már a holnapnál tartunk, Csizmadia Péternek pedig boldogságos születésnapot! :)

Mostanában mintha megint kezdene beindulni a blog, aminek felettéb örülök.

Ma olyan dolog történt velem aminek kb. a tarda.blog.hu -n lenne a helye /aki nem tudja miről beszélek nézze csak meg:D/.

Ma délután apával szalmát hordtunk. Két traktor, ő vitte őket, én raktam.

Miután elindult az első fuvarral, úgy 5 perc múlva kijött egy félmeztelen csávó a közeli kis erdőből.
Úgy alulról súrolta az 50-et, a búzát meg felülről a hasával:)

Azt mondja, az erdő túlsó felén elakadt a homokban a lányával. Kihúznám-e őket? Van kötele is csak felült a kocsi alja. Mondom persze, belefér az időbe, még apa visszaér. Elindultunk, ő átsétált az erdei ösvényen, én meg körbementem a traktorral.

Mikor kiértem az erdő takarásából, sehol sem volt senki az úton. Megyek tovább és előbukkan az erdő aljában egy lány, fiatal volt és formás /max 19/:D

Később előtűnt egy Opel Astra is messze az úttól az erdő aljában, a homokban. Jól beásta magát tengelyig a homokba, látszott, hogy próbálták kikaparni. Akkor pedig /először fel sem tűnt/ de aztán megláttam a nagy T betűt az autó tetején:P:P

Na, ekkor megvilágosodtam az eseményekkel kapcsolatban:D:D

A kötele talán ruhaszárítónak sem lett volna jó, még szerencse hogy nálam volt rendes. Megkérdeztem honnan jött, mert nem láttam még a környéken. Kinyögte, hogy Sülysápon tanít. / az kb. 30 km-re van tőlünk:D / A szegény lány alaposan meg volt szeppenve csak pillogott. Mást nem is kérdeztem. Kihúztam őket az útra.

Megkérdezte mivel tartozik, mondom egy köszönöm elég lesz / mégis mit mondhattam volna:D/ utána sietve távoztak.

Mikor visszaértem, elmeséltem a dolgot… apának majdnem az orrán jött ki az ásványvíz.

Tanulság: a vizsgán mindig jól jön egy kis előny és a vártakkal ellentétben egy pásztoróránál néha igen is jól jöhet egy ásó:D

U.I.: Fénykép nincs, mert azért mégis csak bunkóság lett volna alőkapni a telefont:P